Törölte a kormány a civil szervezetek adományozóinak bejelentési kötelezettségét, derült ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből,melyet a hvg.hu vett észre.  A július 1-jén, egyik napról a másikra bevezetett rendelet két hétig volt érvényben, ez idő alatt a gyakorlatban nem is lehetett azt alkalmazni. A megjelenését követően több civil szervezet, köztük a Mérce is, tiltakozását fejezte ki a jogszabállyal szemben, ugyanis azzal, hogy listázzák a támogatók neveit elrettenthetik az embereket az adományozástól, így a szervezetek tevékenysége is veszélybe kerülhet. A rendeletet amilyen gyorsan bevezették, gyakorlatilag olyan gyorsan el is törölték, azonban kétséges hogy mindez a civil szervezetek nyomásgyakorlására történt. A Mérce írása.

A Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás szerint a magyar egészségügy jelenleg az „Inter-Covid” állapotában vegetál, amelyből igen nehéz kilépni. Pillanatkép az újraindulás előtt/alatt álló nem vidám állapotokról – írja az mfor.hu.

Steklács János olvasáskutató, egyetemi tanár szerint, ha a tanárképzés a mindenkori NAT-ra készít fel, akkor betanított munkásként kezeli a pedagógusokat. A képzés tervezett lebutítása után nem lehet hatékonyan tanítani – írja a HVG.

Három év múlva vonható majd mérleg a jelenlegi kormányzat által bevezetett, az Új NAT-hoz igazított változásokról – olvasható a Népszavában.

Rövid közleményt adott ki honlapján a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyben dolgozók kötelező COVID oltásával kapcsolatos álláspontjáról.

A mentőszolgálatot mesterséges intelligencia segítségével készít négyhetes előrejelzést a betegszállítási kapacitás optimalizálására, később pedig az életmentő feladatokra is készül ilyen előrejelzés - jelentették be egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

A kormány szerdán hét javaslatát fogadta el a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek, amelyek Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a beruházási versenyek megnyerésében segíti Magyarországot: például a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett.

Meglepő eredmény született a Pulzus kutató - lapunk megbízásából készített - felmérésében, amely arra kereste a választ, hogy a magyar munkahelyeken a dolgozóknak joguk van-e tudni, hogy a velük azonos munkakörben dolgozóknak mennyi a fizetése. A hazai munkaerőpiacon az átláthatóságnak - különösen a bértranszparenciának - nincs kultúrája, és az álláshirdetések jó része továbbra is ezt tükrözi. Felmérésünk alapján azonban úgy tűnik, hogy a cégek életében már ezen a téren is fordulatot hozott a krónikus munkaerőhiány – írja a napi.hu.

A szegény, tanulatlan, idősödő nőkből könnyen lesz feketén foglalkoztatott bentlakásos gondozó egy hazájuktól Nyugatra eső országban – írja a Népszava.

Együttműködési megállapodást kötött megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására az autóbuszgyártásban az ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. és a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség.