A fenntartható fejlődést sokféleképp lehet értelmezni, de a legszélesebb körben használt definícióját az ENSZ környezetvédelmi és fejlődési bizottságának 1987-as zárójelentésében, a Közös jövőnk című dokumentumban írták le. Eszerint a fenntartható fejlődés az a fejlődési mód, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben nem veszélyezteti a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. Ezt a bizottság ugyan egy erőteljes gazdasági növekedésen keresztül képzelte el, de már ebben a tervben megjelent az a szemléletmód, miszerint „a növekedést tartalmában kell megváltoztatni, kevésbé anyag- és energiaigényessé kell formálni úgy, hogy hatása igazságosabban érvényesüljön.”
Továbbra is alacsony az egyetemet végzett fiatalok aránya Magyarországon, pedig a munkaerőpiacon is előny a felsőfokú végzettség – írja a Népszava.
Korunkban, amelyeket a 4. ipari forradalom korának is neveznek, döntő versenyképességi feltétellé lép elő a felkészült, állandó tanulásra képes és hajlandó munkavállaló, akinek munkáját korszerű menedzsment módszerekkel szervezik és irányítják – írja a Világgazdaságon Csath Magdolna.
Jóval kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a járvány évében az előző évhez képest az Európai Unióban. A tagországokat nagyon eltérő módon érintette a munkaórák csökkenése. Volt állam, ahol ez a szám csupán néhány százalékkal esett vissza, egyes nemzetek dolgozói viszont a munkával töltött idő 10-20 százalékát is megspórolták. Hazánkban a munkaórák számának csökkenése magas, de az uniós átlagnál csekélyebb mértékű volt.
A hibrid munkakörnyezet több érzékenységet és rugalmasságot kíván meg a vezetőktől – írja a Világgazdaság.
A szakszervezetek meglepőnek és értelmezhetetlennek tartják Parragh László javaslatát. Szerintük inkább orvosi, szakmai kérdés a kötelező oltás, semmint munkáltatói kompetencia. Ami már most borítékolható: ha bevezetnék az intézkedést, az egyértelműen problémát okozhatna a munkáltatók és a munkavállalók között – írja a Piac és Profit.
A GKI Gazdaságkutató az Európai Unió támogatásával végzett felmérést: eszerint négy hónapos javulás után júniusban és júliusban is erősödött a lakosság félelme attól, hogy elveszítheti munkáját.
Világszerte egyre népszerűbb a koronavírus elleni kötelező védőoltás gondolata, legalábbis a döntéshozók és a gazdasági élet szereplői körében. Úgy vélik, másképpen nem védhető ki a gazdaság újbóli leállása – írja a Népszava.
A dolgozókat kifacsarják, a magas termelékenység csak illúzió, az emberek egy jelentős része pedig munkahelyváltáson gondolkozik - többek között ez derül ki a 2021-es Munkaügyi Trend Indexből, amelyet a Microsoft hozott nyilvánosságra.
Egyáltalán nem volt túlzás, amikor a koronavírus-járványt sokan egy olyan láthatatlan ellenséghez hasonlították, amellyel háborúban áll a világ. A 2020-as magyarországi csata eredményeit illusztrálják a KSH friss adatai, amelyek a várható élettartam drasztikus visszaesését mutatják. A rossz hír az, hogy minden bizonnyal a 2021-es halálozási adatok is kellemetlenek lesznek. De mi vár ránk a Covid-járvány után?
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu