Az Európai Bizottság attól fél, hogy a gigaberuházásokra kért pénzek egy része „elfolyik”, ezért sem örül annak, hogy az Orbán-kabinet nem fektet a humán szektorba – írja a Népszava.

 Késedelmet szenvedhet a „normál” hét éves uniós költségvetés magyar forrásainak felhasználása – értesült a Népszava. A Brüsszelből származó információink szerint ugyanis a magyar kormány leghamarabb ősszel nyújthatja be az ehhez elengedhetetlenül szükséges Partnerségi Megállapodást, amit június 30-a óta bármikor megtehetett volna, de mostanáig ez történt meg.

Ráadásul nemcsak ezeknek a pénzeknek az átutalása csúszhat: mint ismert, a koronavírus gazdasági kárait enyhíteni célzott helyreállításai alap forrásainak a lehívása is késik a kormány és az Európai Bizottság (EB) vitája miatt. A Partnerségi Megállapodás az a dokumentum, amiben a tagállami kormányok részletesen leírják, milyen formában szeretnék felhasználni a hét év során nekik járó pénzeket, milyen területekre milyen szempontok alapján költenek majd. Ám információink szerint az erről folyó, ősszel indult viták az Orbán-kabinet és az Európai Bizottság között elhúzodtak, ráadásul nagyon komoly kérdésekben állnak nagyon messze az álláspontok egymástól. Mint megtudtuk, az EB kevesli azt a pénzt, amit a kormány képzésre, humánerőforrás fejlesztésre költene, ugyanakkor túlzottan nagynak tartja az infrastruktúra fejlesztésre, elsősorban az út-, és vasútépítésre fordítani kívánt összegeket. 

Az eddig nyilvánosságra került kormányzati dokumentumok kevés konkrétumot árulnak el az Orbán-kabinet hét éves elképzeléseiről. A kormány honlapján elérhető, a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2021-2027 időszakra vonatkozó kohéziós források felhasználásáról” címet viselő koncepcióban 35 oldalon rengeteg szép gondolat olvasható a zöld-, és digitális átállásról, a körforgásos gazdaságról, a magyar köz-, és felsőoktatás, a felnőttképzés fejlesztéséről, a nők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci helyzetének javításáról. Csak az nem derül ki belőle, mire, mennyi pénzt fordítana a kormány.

Ezzel kapcsolatban informatívabb Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár tavaly év végi nyilatkozata – amit még az Innovációs- és Technológiai Minisztérium uniós államtitkáraként tett – a magyar operatív programokról. Magyarország a következő hét évben 34,6 milliárd euróval számolhat a közös uniós költségvetésből, ám ennek csak 7 százaléka jutna a humán fejlesztésre Ágostházy bejelentése szerint. Ennél nagyságrendekkel többet – 20 százalékot – fordítana a kormány a Mobilitás operatív programra, ami az út-, és vasútfejlesztéseket, kerékpárutak építését, az elavult HÉV szerelvények, buszok cseréjét, a matuzsálemi korú dunai hajók nyugdíjba vonultatását tartalmazza. A korábbi költségvetési ciklusokhoz képest sokkal több jut a Versenyképes Magyarország operatív programra: szintén az összes forrás ötöde.

Ebben szerepelnek a budapesti kiemelt infrastrukturális, illetve a vidéki turisztikai fejlesztések, és az elmaradt régiók támogatása. (Vagyis a kormány juttatna pénzt a főváros fejlesztésére is bőven, de maga határozná meg, hogy mik legyenek ezek.)

A legtöbb pénzt – a támogatások 30 százalékát – a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kapná. Ez alapvetően a hazai közép- és kisvállalkozóknak juttatna forrást, a programban ugyanakkor szerepel a szakképzés és a felsőoktatás piacbaráttá, innovatívvá tétele is, valamint a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása. A fenti felsorolásból is kiderül, hogy a kép nem fekete-fehér.

A kormány maga is úgy érvel, hogy a közlekedés, az út- és vasút betervezett fejlesztése nem tűr további halasztást, ráadásul ezekkel a beruházásokkal munkahelyeket teremtene, hátrányos helyzetű régiókat kapcsolna be a gazdasági vérkeringésbe, de információink szerint Brüsszelben úgy látják: az előbbivel már relatíve jól állunk, jobban, mint számos égető szociális probléma megoldásával. Többek között azzal van baja a Bizottságnak, hogy a magyar közoktatás szélsőségesen újratermeli a társadalmi különbségeket, magas a korai iskolaelhagyók, a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya, és ezek megoldására nem elég a 7 százalékos forrásallokáció.

Ráadásul a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az alapvetően humánfejlesztést célzó Európai Szociális Alap és a gazdaságfejlesztésre szolgáló kohéziós alapok között az összes forrás maximum 20 százalékát szabadon átcsoportosítsák, amivel a magyar kormány élni is szokott, ám az utóbbi javára. Márpedig ez sem tetszik az EB-nek.

Úgy tudjuk, ezzel kapcsolatban a kormány többek között azzal érvel, hogy a helyreállítási alapból arányaiban több forrást terveztek az oktatásra és az egészségügyre felhasználni. Ugyanakkor ezeket az elvi vitákat információink szerint egy igencsak gyakorlatias szempont is áthatja: Brüsszelben aggódnak a magas korrupciós kockázatok miatt. – Egyszerűen arról van szó, hogy néhány tíz- vagy száz milliárdos építkezési projekttel sokkal könnyebb kormánybarát köröknek juttatni a pénzt, mintha sok tízezer diáknak, vagy tanárnak kellene képzéseket, felzárkóztatási programokat szervezni – mondta egy forrásunk.

Ha nem lennének ezek a viták, a Bizottság nagyjából négy hónap alatt igent is mondhatna a magyar Partnerségi Megállapodásra, ám a csúszás miatt legfeljebb év végén kerülhet erre sor. Ez persze nem azt jelenti, hogy addig nem írhat ki a kormány uniós pályázatokat (sőt, mindez már folyamatban van, mivel magyar költségvetési forrásból előfinanszírozzák a támogatásokat), de amíg nincs uniós jóváhagyás, az egész vakrepülés, kockázat a hazai büdzsére nézve.

A kormány szerint egyelőre minden rendben

 Megkeresésünkre a Miniszterelnökség sajtóosztálya a következőt írta: "A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok Európai Bizottsággal való egyeztetése az eredeti ütemtervnek megfelelően rendben halad, elfogadásukra még ebben az évben sor kerülhet. Egy hétéves fejlesztési ciklus tervezése átfogó feladat, így természetes, hogy további tárgyalások várhatóak a nyitott kérdésekről a hivatalos értékelést megelőzően. Amennyiben a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok értékelése szakmai alapon történik, nem várható az egyeztetések elhúzódása. A 2021-2027-es fejlesztési ciklus új felhívásainak megjelentetése a tárgyalásokkal párhuzamosan folyamatos, a tárgyalások nem okozhatják az indokolt fejlesztések késedelmét. Az új időszak első jelentős pályázata július 12-ével nyílt meg, amelyen 200 Mrd forintot biztosítottunk a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Bízunk benne, hogy a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok Brüsszel általi értékelése nem válik politikai játszmák eszközévé a helyreállítási tervhez hasonlóan.".

Bírálatok minden irányból

Forrásaink szerint sokatmondó, hogy pont most, a Bizottsággal folytatott vita közepén mondott le posztjáról Dányi Gábor Zoltán, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A veterán szakember már 2010 előtt is az EU-s pénzek felhasználásán dolgozott, egy forrásunk szerint most is ő volt a EB-vel folytatott tárgyalások kulcsfigurája. Távozása lassíthatja a viták lezárását. Érdekes, hogy Matolcsy György jegybankelnök szintén a napokban fogalmazott meg a Bizottságéhoz nagyon hasonló kritikát a kormánnyal kapcsolatban, amikor a Magyar Nemzetben azt írta, „az állam vasba és betonba, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”. Igaz, ő nem az uniós, hanem a nemzeti költségvetésre gondolt, amit viszont már idén módosítana – pont úgy, ahogy azt a Bizottság az Orbán-kabinettől kéri a hét éves büdzsével kapcsolatban. 

Forrás: Népszava