Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt – írja Radó Péter, a CEU Demokrácia Intézet oktatáskutatója.

Ez megint egy olyan tanévkezdet lesz, hogy nem tudjuk, épp milyen lesz az aktuális járványhelyzet. Az állam egyelőre tantermi oktatásra készül, arra való hivatkozással, hogy a pedagógusok 80 százaléka be van oltva, és a diákok jelentős része is oltott már. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint viszont, ha ismét digitálisan kellene oktatni, az államnak jelentős tartozást kellene törlesztenie, hiszen a digitális tananyagok nincsenek megfelelő mennyiségben feltöltve, az új tankönyvekhez pedig nem készültek el a digitális tananyagok. A diákok augusztus végi oltását is késői időpontnak tartja, mert tanévkezdésre nem tud kialakulni védettségük. Úgy gondolja, mindezek ellenére, a rutinos intézményvezetők készülnek arra, hogy olyan órarendet és tantárgyfelosztást készítsenek, amibe belefér az online oktatás is, ha ismét vészhelyzet lenne – írja a HírKlikk.

A KSH adatai szerint 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18 százalékról 16 százalékra csökkent, a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28 százalékról 30 százalékra, míg a 60 év felettiek aránya 22 százalékról 26 százalékra nőtt. Az adatokban az időközben külföldre távozó 350 ezer, jellemzően 50 év alatti nincs is benne. Az elöregedés és a népességfogyás nem csupán országos probléma: sok települést sújt nemcsak a nemzetközi, hanem a belső elvándorlás is – olvasható a Világgazdaságban.

Házhoz vittük a miniszternek a tanárokat kereső álláshirdetések százait, hadd lássa a saját szemével, hogy milyen súlyos probléma a pedagógushiány – írta Facebook-oldalán Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A párt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjének, Kásler Miklósnak és beosztottjainak a figyelmét kívánta felhívni akciójával a tanév közeledtével erre az égető gondra – írja a Népszava.

A járvány nyomán életbe lépett korlátozások miatt sok országban a képernyők előtt, online tanultak, kapcsolódtak ki a diákok. Brit kutatók szerint meg is lett az eredménye, nem épp pozitív értelemben – írja a HVG.

Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra azok közül, akik korábban elvesztették munkájukat, így ma 4,7 millió foglalkoztatott van országban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kedden Miskolcon, az Együtt a munkavállalásért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében című rendezvényen.

Három hetük maradt az eddig be nem oltott egészségügyi dolgozóknak, hogy a jogszabályi követelményeknek eleget tegyenek. A többszöri kérés ellenére azonban sokan döntöttek úgy, hogy inkább a munkájukat adják fel, mint az elveiket, és nem kérik a koronavírus elleni vakcinát.

Nincs elég orvos a jelenlegi ellátórendszer működtetéséhez – egyebek mellett ez is kiderült a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss kutatásból, amelyben 279 szakorvost kérdeztek meg az új szolgálati törvényről. Ám azt az orvosi kamara alelnöke, Álmos Péter sem tudta megmondani: mennyire volna szükség ahhoz, hogy ne dőljenek be időnként az ügyletek, sürgősségi osztályok. Ehhez nekik sincsenek adataik. Csak abban biztos, hogy a jelenlegi ellátórendszer zavartalan működtetéséhez nincsenek elegen. Öt állami ellátásban dolgozó orvos közül négy elégedett a jelenlegi fizetésével, az ügyeletek dolga azonban még mindig feszültségeket okoz – írja a Népszava.

Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy a kormány úgynevezett gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez – olvasható a Népszava oldalán.

Nem kell minden iskolába külön kémiatanár – érvelt nemrég az áttanító pedagógusok mellett Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke. A kisebb településeken évek óta egyre több iskolában alkalmaznak utazó tanárokat, a rendszer azonban az érintettek szerint leginkább kényszermegoldás. A szakszervezet szerint a rendszerből 12 ezer pedagógus hiányzik, ha semmi nem változik, 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás – írja a HVG.