Szorongást, depressziót és alvászavart okozott a gyerekek körében a járvány, derül ki az UNICEF és a Publicus közös kutatásából, amelynek során gyermekpszichológusokat, pszichiátereket és pedagógusokat kérdeztek. A Mérce cikke.

A kutatás előző fázisáról, amelyben az UNICEF szülőket kérdezett, itt írtunk.

A megkérdezettek egyöntetű véleménye az, hogy a járvány és a bezártság komoly negatív hatással volt pszichológiai jóllétükre, illetve hogy a szociális elszigeteltség miatt leginkább a szorongásos és pániktünetek erősödtek fel. Emellett pedig megnőtt a lehangolt és motiválatlan, depressziós kamaszok száma, illetve az ehhez kapcsolódó öngyilkossági gondolatok és kísérletek is.

A napirend felborulása, valamint a túlzásba vitt játékhasználat alvási nehézségeket okozott, és a diákoknál előfordult, hogy tanóra közben, vagy ahelyett is játszottak, így lemaradtak a tanulásban.

A szakértők beszámolója szerint a hátrányos, vagy rosszabb családi helyzettel rendelkező gyerekeket jobban megviselték a lezárások és maga az egész vírushelyzet is, míg azok a gyerekek, akiknek rendezettebb a családi háttere, könnyebben túllépnek a problémákon. A felmérés szerint aránytalanul rosszabb lehet a helyzet a szakiskolákban, szakközépiskolákban, mint a gimnáziumokban – mind a gyermekek mentális egészsége, mind pedig digitális hozzáférhetőség terén.

Emellett a pszichológiai és pedagógiai szakmát is erősen megterhelte a járványhelyzet az elmúlt másfél évben.

Egyes esetekben a tanárok a kiégés jeleit mutatják, ami miatt megnőhet a pályaelhagyók száma, ez pedig tovább fokozhatja a már így is súlyos pedagógushiányt, illetve lelki állapotuk erős kihatással lehet a gyerekek életére.

A jövőre való tekintettel a legtöbben azt emelték ki, hogy minél több közösségépítő programra, önismereti csoportra lenne szükség, illetve a tananyag általános revíziójára, hogy a mentális egészség is nagyobb szerepet kaphasson az iskolai keretek között – a teljesítményközpontú hozáállás mellett fontos lenne a gyerekek érzelmi támogatása is.

A felmérés során megkérdezett szakemberek szerint a gyerekek mentális egészségén leginkább úgy tudnak javítani, ha beszélgetnek velük, közös programokat csinálnak, illetve saját jártasságukat is fejlesztik a témában. Sajnos tízből kilenc pedagógus viszont arról számolt be, hogy nem kapott a gyerekek mentális egészségére irányuló korszerű képzést a főiskolán vagy egyetemen, és az idő és pénzhiány is akadályozza ezirányú fejlődésüket.

Nem segít a helyzeten, hogy az érdekvédelmi szervezetek szerint a pedagógusok az idei évet illetően sem kaptak teljes körű, járványügyi tájékoztatást.

Forrás: Mérce