A koronavírus harmadik hullámának lecsengésével az otthonról dolgozók egyre nagyobb arányban térnek vissza a munkahelyükre, ahol gyakran a védőoltás felvételét és a védettségi igazolvány bemutatását várják el. Attól pedig, aki nincs beoltva, sokszor rendszeres tesztelést várnak el, és az sem ritka, hogy a tesztelés költségét a dolgozókkal akarják megfizettetni. Ez azonban nem jogszerű – írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében. A magyarázat az, hogy mivel a védőoltás felvétele továbbra is önkéntes, és a biztonságos munkakörülmények megteremtése az oltatlanok esetében is a munkáltató kötelezettsége, ezért a tesztelést is neki kell fizetnie.

Ha kezelni szeretnénk a demográfiai krízist, nem hagyhatjuk figyelmen kívül ennek egyik meghatározó elemét a nyugdíjrendszert. A múlt században elterjedté vált, folyó finanszírozású nyugdíjrendszereket azonban nem a mai állapotokra szabták, hiszen azok folyamatos népességnövekedéssel számolnak. A fenntarthatósághoz sürgős intézkedésekre lenne szükség - ezek egyik fontos pillére a gyermekvállalás elismerése, amely alapjaiban szabná át a mostani járulékfizetési rendszert - javasolták egy szakmai eseményen.

Olvasónk egy nyári munkától esett el a védettségi igazolvány hiánya miatt, egy másik olvasónk pedig az évtizedek óta meglévő állását félti. Kérheti a munkáltató a védettségi igazolványt? Jogosult-e egyáltalán arra, hogy megtudja: rendelkezik-e védettséggel a munkavállaló? Az Azonnali munkatársa Adatvédelmi Hatóság elnökével és munkajogásszal járta körbe a kérdést.

A járvány lecsengőben van, de még nem múlt el, ez pedig egészen új kérdéseket is felvet a munka világával kapcsolatban is. Pál Lajos munkajogászt kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról – írja a HVG.

Amikor valaki nyugdíjba megy, akkor a nyugdíjának a megállapításakor az egyik legfontosabb paraméter az un. szolgálati évek száma. Minél több szolgálati évvel rendelkezik valaki, annál nagyobb nyugdíjra számíthat (ceteris paribus a többi tényező változatlansága mellett). Így különösen fontos az a kérdés, hogy nyugdíjbavonuláskor szolgálati időnek minősül-e a szakmunkástanuló idő vagy éppen a szakközépiskolai tanulmányok ideje? A Profitline.

Május végétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csaknem 450 ezer gazdálkodónak küld értesítést az adószámla egyenlegéről. Június végétől már a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók is várhatják a tájékoztatásokat. A küldemény elején mindenki megtalálja a számára legfontosabb információt: kell-e fizetnie, illetve igényelhet-e vissza – olvasható a NAV weboldalán.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem csak azokra az esetekre terjed ki, amikor a Magyarországon letelepedett munkáltató, magyar állampolgárt alkalmaz belföldön. Többféle olyan nemzetközi tényállás elképzelhető, ahol a magyar hatóság számon kérheti a magyar szabályok betartását. Ezek között a legnehezebben értelmezhető kategória az, amely szerint minden esetben vizsgálhatóak a kógens és az imperatív munkajogi szabályok. De vajon mit jelentenek ezek a kifejezések? Az ado.hu írása.

A veszélyhelyzet meghosszabbításával párhuzamosan marad a felmondási tilalom az egészségügyi dolgozók számára a Független Egészségügyi Szakszervezet Facebook bejegyzése szerint, noha más kérdésekben történtek változások. A Mérce cikke.

Heti 40 órás munkaidőben foglalkoztatja az üzlet az eladókat. A tulajdonos azt szeretné, hogy egy dolgozó vigye végig a 12 órát, reggel 6-tól este 6-ig. Szombaton és vasárnap is nyitva van a bolt, ugyancsak ilyen munkarendben. Ebben az esetben mennyi pihenőnapot kell adni a dolgozóknak, és jár-e nekik túlórapótlék? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértő válaszolt.

Akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az eltérést már az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésében az egyik legnagyobb kockázataként emelték ki, lépéseket is sürgetnek – írja a napi.hu.