Előre kikövezett úton indultak meg kedd délelőtt a hivatalos tárgyalások a minimálbér emeléséről. Az már lényegében eldőlt, hogy január 1-től 200 ezer forintra emelkedik az összeg – írja a Népszava.

 Jövő januártól, egy lépésben emelkedne bruttó 200 ezer forintra a minimálbér, ennek feltételeiről november végéig célszerű volna megállapodni – ezekben a kérdésekben egyetértés mutatkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén, ahol lényegében előre kikövezett úton kezdődtek meg a hivatalos bértárgyalások a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány között.

Az idén az egyeztetések egy nem szokványos felvezető után indultak el. Bár hivatalosan a VKF-en, a háromoldalú tárgyalások után születik meg a megállapodás a következő évi minimálbér összegéről, Orbán Viktor miniszterelnök az idén már a nyár elején bejelentette: szemei előtt egy 200 ezres minimálbér lebeg. A kormány az összegről nem sokkal később nemzeti konzultációt is indított, amelyen a mintegy 20 százalékos béremelést jelentő elképzelés - egyáltalán nem váratlan módon - 94 százalékos támogatást kapott. A kormány azóta rendre a nemzeti konzultáció eredményét használja hivatkozási alapnak. Vagyis mondhatni: a minimálbér összege már előre eldőlt. A szakszervezetek nyilván nem tiltakoznak egy ilyen léptékű béremelés ellen – sőt, inkább még nagyobbat tartanának szükségesnek.

A munkáltatóknak így nem marad más hátra, mint az emelésért cserébe megfelelő ellentételezést – például az őket terhelő járulékok csökkentését - kivívni a kormánytól. A kis és középvállalkozások (kkv) adóterheinek mérséklésére a kormányfő is tett már utalásokat az emelés felvetésekor. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a múlt héten szintén arról beszélt, hogy a magasabb minimálbér kifizetésében segíteni kell a kkv-kat, ezért vizsgálják a kompenzáció lehetőségeit.

Mindez arra utal, hogy nem általános adócsökkentés lesz, hanem célzott segítséget kaphatnak a kkv-k.

A kompenzáció, az esetleges adócsökkentés mikéntjéről és mértékéről azonban egyelőre nem hangzottak el konkrét számok a kormány részéről. A VKF keddi ülésén is inkább az alapelveket fogalmazták meg – mondta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Személyes véleménye szerint a minimálbér 20 százalékos emeléséhez legalább 5 százalékkal csökkenteni kellene a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adót (szocho), de az MGYOSZ szervezeti álláspontját még csak most mérik fel – jelezte.

A VKF-en abban egyetértés volt, hogy a 200 ezer forintos minimálbér jó cél, és ezt az összeget 2022. január 1-jével próbáljuk elérni, de ehhez szükséges a költségvetés támogatása, a járulékok mérséklése – fogalmazott Rolek Ferenc. Az is lényeges kérdés, hogy milyen inflációval, termelékenységgel és GDP-növekedéssel számol a kormány a jövő évre vonatkozóan, a béremelések fedezete ugyanis ezekből áll össze – tette hozzá. Jelezte: ezeket az adatokat még várják a Pénzügyminisztériumtól.

Kérdésünkre Rolek Ferenc azt is elmondta: évközi minimálbéremelés már valószínűleg nem lesz az idén, mert azt szerinte egyrészt nem indokolják az elmúlt másfél év makrogazdasági adatai. Másrészt pedig a januártól tervezett emelés olyan léptékű, hogy amellett nincs sok értelme november-december táján 1 százalékkal növelni a béreket.

 Az idei évre vonatkozó minimálbérmegállapodás - hosszas huzavona után – csak az év elején jött létre, aszerint februártól 4 százalékkal 167 400 forintra nőtt a minimálbér: ez éves szinten 3,6 százalékot jelent. Az egyezség értelmében ezt évközben további 1 százalékos emelés követné akkor, ha a 15,5 százalékos szocho 2 százalékponttal csökkenne. Csakhogy a kormány a jövő évi adótörvényekben még jövőre is 15 százalékkal számol – igaz, ezt bármikor átírhatná. Pár hónapja még 1200 forinton vitáztunk, most pedig úgy tűnik, mindenki egyetért a 200 ezer forintos minimálbérrel – fogalmazott lapunknak a fentiek kapcsán Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

A MASZSZ ugyanis az év eleji megállapodást nem írta alá, mert 5 százalékos emelést tartott volna elfogadhatónak, de ezt végül nem sikerült akkor elérni. Most viszont már a munkáltatók sem tiltakoznak a 20 százalékos emelés ellen, hanem inkább az ellentételezésre helyezik a hangsúlyt. Sőt, a VKF ülésén jelen lévő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a szakszervezetek álláspontjához közeli véleményt fogalmazott meg, miszerint a 200 ezer forintnál magasabb minimálbért is el tud képzelni – számolt be Kordás László. (Parragh László jelenlétét az innovációs tárca közleménye is kihangsúlyozta, pedig a kamara nem tagja a VKF-nek. Igaz,  Parragh László az utóbbi időben gyakran hallatja hangját minimálbér-ügyben).  

A szakszervezeti vezető szerint ahhoz, hogy a környező országokat – például a 623 eurós szlovák minimálbért – utolérjük, már most 200 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb bérnek, és 225 ezer forintról kellene tárgyalni.

Kordás László azt is elmondta: két hét múlva folytatják a tárgyalásokat, és a résztvevők azt szeretnék, ha novemberre tető alá tudnák hozni a megállapodást. A MASZSZ ehhez adatokat is kért a Pénzügyminisztériumtól a termelékenységgel kapcsolatban. A munkáltatók ugyanis rendre arra hivatkoznak, hogy a termelékenység alacsony volta miatt nem lehet magasabb béreket fizetni Magyarországon.

Akkor nézzük meg, mi az akadálya a növekedésnek – például az adminisztráció, az adóterhek - és szüntessük meg ezeket – mondta Kordás László. Az ülésen felvetődött a jelenleg 219 ezer forintos garantált bérminimum emelésének kérdése is, amelynek növeléséről a kormány eddig nem adott iránymutatást. A szakképzetteknek járó minimumösszeg  többnyire legalább annyival szokott emelkedni, mint a minimálbér, hiszen így marad meg a szakmai tudást tükröző bérkülönbség. A munkáltatók azonban most felvetették, hogy a garantált bérminimum összegét több lépcsőben emeljék. A szakszervezetek viszont ezt valószínűleg nem fogják támogatni.

A cégnek 38 ezres, a dolgozónak 22 ezres pluszt jelentene az emelés

 Munkavállalónként 38 142 forintos költségnövekedéssel járna a munkaadóknak, ha a minimálbér havi összege bruttó 200 ezer forintra emelkedne. A dolgozók viszont csak 21 679 forinttal kapnának többet nettóban – derül ki Bákonyi László adójogi szakjogász számításaiból. Jelenleg 167 400 forint a bruttó minimálbér: ezt 15 százalékos személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. Így a minimálbéres dolgozónak most – ha nincs semmilyen adókedvezménye - csak 111 321 forintja marad meg nettóban. Ha a bruttó összeg 200 ezer forintra emelkedik, a szja és tb járulékok mértéke pedig nem változik, a nettó 133 ezer forintra nő. A munkaadók oldaláról nézve a jelenlegi minimálbér összes havi költsége 195 858 forint. A mintegy 20 százalékos emelés után a teher a költség 234 ezer forintra emelkedne. Bákonyi László szerint ezért is hangoztatják a munkáltatói szövetségek, hogy jelentős munkaadói adóteher-mérséklést tartanak szükségesnek a pluszköltségek kigazdálkodásához. A jövő évi adótörvénybe betervezett 2 százalékos munkáltatói bérköltségcsökkenés – a szociális hozzájárulási adó 0,5 százalékos csökkentése és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetése – szerintük semmiképp sem fedezne egy egylépcsős emelést. A minimálbéremelés kérdése összességében mintegy 1,3 millió ember bérét vagy juttatásait, ellátásait érintené közvetlenül: mintegy 250-300 ezren minimálbérérét dolgoznak, nagyjából egymillióan pedig valamilyen, a minimálbér mindenkori összegéhez kötött ellátást, jutatást kapnak. A minimálbér emelése ugyanakkor a garantált bérminimumra is hatással van, amely további mintegy 600-700 ezer munkavállalót érint.    

Forrás: Népszava