Közlemény a magyar közoktatás napjára
Kevés a fizetés, nincs elég védőnő az országban - erről beszélt a Független Egészségügyi Szakszervezet egyik védőnői alapszervezetének vezetője a Népszavának. A csaknem 5 ezer körzetből 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. A DK a belügyminisztert teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A Belügyminisztérium Híradónk megkeresésére pontatlannak nevezte az adatokat, és azt is közölte: az idén júliusi 18 százalékos béremelés után jövő márciusban tovább nő a védőnők fizetése.
Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján 2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232 000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik (296 400 forintról.
Jelen cikk célja, hogy röviden bemutassa, hogy az egyenlő bánásmód követelményének miképpen kell érvényesülnie a munkahelyeken. Továbbá arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon megilleti-e valamilyen speciális védelem a szakszervezeti tagokat.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra - írja az ado.hu.
A munkaképes korú magyar munkavállalók 10,6 százaléka dolgozott otthoni vagy hibrid munkavégzés keretében tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez az érték kevesebb mint fele az EU 27 országa 22,4 százalékos arányának. A lemaradást tovább növelheti, hogy idén – elsősorban hatékonysági okokra hivatkozva – a munkáltatók jelentős része kezdte visszarendelni (részben vagy teljesen) irodai munkavégzésre dolgozóit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy megfelelő keretek mellett a távmunka – annak számos egyéb előnye mellett – nem okoz hatékonysági problémákat.
A minimálbérről és garantált bérminimumról szóló friss megállapodás nem csak az ezeket keresőkre lesz hatással, akár kétmillió állampolgárt is érinthet. Az infostaer.hu cikke.
Nem tett béremelési ajánlatot szerdán a MÁV-Volán - írja a Népszava.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a béremelési megállapodást. Valóban politikai, csak éppen nem párt-, hanem szociálpolitikai oka van annak, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írja alá a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum-emelési megállapodást – reagált a MASZSZ elnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter sajtóban megjelent állítására, miszerint a szövetség hátráltatta a tárgyalásokat, majd „nyilvánvalóan politikai okból” a megállapodást sem is írja alá. Zlati Róbert emlékeztet, a szövetség hetekkel ezelőtt leszögezte, s emellett végig ki is tartott: kevesli a 10 százalékos emelést a garantált bérminimumért dolgozók számára. A béremelést a MASZSZ tartózkodása ellenére mindenki meg fogja kapni már december elsejétől.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem támogatja a benyújtott törvénymódosító javaslatot ebben a formájában, ezért kéri annak sürgős átgondolását.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu