A munkahely az a hely, ahol a munkavállalónak a munkaviszonyból származó kötelezettségeit teljesítenie kell. A munkavégzés helyét a felek többféleképpen is meghatározhatják, de arról mindenképp a munkaszerződésben kell rendelkezniük. Ha a megállapodás munkahelyre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, akkor a szokásos munkavégzési helyet kell munkahelynek tekinteni. Az ado.hu cikke.
A szakszervezet elnöke szerint komoly feszültséget okoz, hogy a juttatás a rendvédelmi igazgatási alkalmazottaknak (RIASZ) és a rendőrségi munkavállalóknak nem jár.
Napvilágot látott a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal közös felmérése a magyar háztartások vagyoni helyzetéről. A szegényebbik társadalmi rétegnek igen kevés esélye van arra, hogy idős korában tisztes megélhetése legyen. Ugyanakkor a leggazdagabbak komoly vagyonokat halmozhatnak fel, melyből jelentősen ki tudják majd egészíteni állami nyugdíjukat.
Az Állami Számvevőszék a pedagógusok pénzügyi kultúrájáról szóló jelentése szerint a megkérdezett tanárok 86 százaléka rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással, közülük 75,32 százalék minden hónapban félre is tud tenni. A Népszava cikke.
A mai nappal vette kezdetét az időszakos leállás a nagy múltú Tungsramnál. A 19. század óta működő emblematikus fényipari vállalat mind a négy magyarországi telephelyét ( Budapest, Nagykanizsa, Kisvárda, Hajdúböszörmény) érinti az április 22-ig tartó leállás, amely időszak alatt a Tungsram több mint 3 000 dolgozójára szabadságolás vár.
Az oktatásban dolgozók közül minden második kénytelen másodállást vállalni, sőt sokan „harmadállást” is keresnek, olyan komoly egzisztenciális problémáik vannak – saját kutatásával reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, amely szerint a pedagógusok több mint 80 százalékának van megtakarítása.
Az elmúlt két évben 44 százalékról 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya, az EY hazai kutatása szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. A Magyar Narancs cikke.
Nem érti a Pedagógusok Szakszervezete, hogy milyen bérelemelésről beszélt Orbán Viktor a keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján. A kormányfő úgy fogalmazott, az idén, a jövőre és az azt követő évben ígért 10-10 százalékos emelést biztosan meg tudják valósítani. A PSZ alelnöke szerint azonban nem világos, hogy az Európai Bizottság által ajánlott bérrendezésről van szó, vagy azon felül hazai forrásból is emelnék a tanárok bérét.
A sztrájk idején élesítette az egykori fideszes képviselő, Domokos László vezette Állami Számvevőszék a pedagógusok pénzügyi kultúrájáról szóló jelentését – vette észre a Népszava.
Különleges a magyar nyugdíjszámítás módszertana, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy ha valaki kicsit is jobban utána számol a nyugdíjaknak, akkor extrém dolgokat fog találni. Két embernek, akiknek nagyon hasonló az életpályája (magyarul ugyanannyi szolgálati idővel rendelkeznek és azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel rendelkeztek) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani. Ugye? Ez lenne a fair? Mindeközben a valóság az, hogy Magyarországon megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba - érvel Farkas András nyugdíjszakértő.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu