A háború okozta nyersanyaghiány a vasművet sem kímélte; fizetések egyelőre még vannak, azonban a gyár visszafogott kapacitással működik. Kérdés, hogy meddig - írja a Magyar Narancs.
Év végén még úgy tűnt, hogy az évek óta tartó viszontagságos gazdasági helyzet után a Dunaferr kicsit kezd egyenesbe jönni – legalábbis a december elején bejelentett 10 százalékos fizetésemelés, az év végi százezer forintos bónusz és az, hogy a dolgozók végre egy év után újra egy összegben kapják a fizetésüket erre utalt. A Portfolio információi szerint mindez annak volt köszönhető, hogy a vasmű kapacitáskihasználtsága nőtt, nagyjából 70 százalékon állt.
Nem sokkal a béremelésről és jutalomról szóló hírek után azonban a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) meglehetősen borús képet festett le a hazai acélipar és a Dunaferr helyzetéről. Karácsony előtt egy nappal ugyanis kiadtak egy közleményt, amely arról szólt, hogy az elszálló energiaárak nagyon nehéz helyzetbe hozzák az acélipari szereplőket, és a helyzet javítása érdekében az államhoz fordultak. „Az elmúlt másfél év alatt, 2021 decemberére, a földgáz ára a tízszeresére drágult, mindez azt jelentette, hogy az acélgyártók legnagyobb költségelemévé hirtelen a földgázkiadások váltak. Ezzel párhuzamosan az elektromos energia ára is történelmi csúcsra, mintegy négyszeresére emelkedett Magyarországon” – írták a közleményben. A szervezet külön kitért a vasmű helyzetére, amely szerint a magas energiaárak miatt a Dunaferrben vissza kellett fogni a termelést, leállították a gyár mindkét hengerművét és egyéb energiatakarékossági intézkedéseket is kellett hozni.
A MVAE ezért az államhoz fordult; mint írták, gyors beavatkozás nélkül félő, hogy rövid időn belül olyan visszafordíthatatlan folyamatok alakulnak ki, amelyek végérvényesen ellehetetleníthetik az acélipari vállalatok működését Magyarországon, veszélybe sodorva ezzel több tízezer ember megélhetését és számos régió gazdasági stabilitását. Kerestük kérdéseinkkel a MVAE különböző munkatársait és a szervezet elnökét is, de választ senkitől sem kaptunk. Szerettük volna többek között megtudni, hogy történt-e egyeztetés az állammal az energiaválságot illetően, továbbá érdeklődtünk azzal kapcsolatban is, hogy a Dunaferr nyersanyagbeszerzésére milyen hatással volt az azóta kitört Ukrajna elleni háború.
Rosszról rosszabbra fordult
Március elején a Dunaferr vezetése közleményt adott ki a háborúval kapcsolatban, mely szerint a nyersanyagellátásuk biztosított, nagyobb fennakadásokat nem okoznak az Ukrajna területén zajló harcok. A Dunaferr ugyanis nagyrészt Ukrajnából szerzi be a szükséges nyersanyagokat. A háború okozta ellátási nehézségekről szerettük volna megkérdezni a vállalatot is, de tőlük sem érkezett reakció. Mindenesetre a vállalat márciusi közleménye szerint felkészültek vészforgatókönyvekre is, amelyek alapján módosítják a beszerzési útvonalakat.
A háború óta éppen csak életben tartják a gyárat, működik, de nagyon alacsony kapacitással. Se alapanyaguk, se pedig megrendelésük sincsen igazán. Vegetálnak
- ezt mondta megkeresésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Mindezt a gyárban dolgozó munkavállalóktól tudja, ugyanis a helyi szakszervezetet továbbra sem engedik be a vasmű területére, a korábban kirúgott szakszervezeti vezetők peres eljárásával kapcsolatban pedig továbbra sincsen előrelépés. A Dunaferr körüli botrányokról és annak jogi hátteréről korábban itt számoltunk be részletesen:
Azóta a helyzet lényegében változatlan, a szakszervezeti munkatársak továbbra is egy külső irodában dolgoznak, ahova bemehetnek hozzájuk a munkavállalók. Ami a Dunaferr tulajdonosai között lévő hatalmi harcot illeti, a gyár legutóbb egy évvel ezelőtt adott ki ezzel kapcsolatban egy közleményt, amelyben arról írnak, hogy a Győri Ítélőtábla a Székesfehérvári Törvényszéket új eljárásra utasította, vizsgálni kell a felek meghatalmazott ügyvédeinek képviseleti jogát. (Ennek hátterével a fent beidézett cikkben foglalkoztunk). Kerestük ezzel kapcsolatban a Székesfehérvári Törvényszéket, de megkeresésünkre nem reagáltak. Előrelépésről László Zoltán sem tudott beszámolni. A szakszervezeti vezetők kirúgásával kapcsolatos peres eljárás sem halad valami gyorsan. "Folyamatosan tologatják a tárgyalásokat, érdemi előrelépés nincsen. Annyi történt, hogy mindkét félnek volt már egy elsőkörös meghallgatása. Olyan mintha igazán senkinek nem füllene a foga ehhez” - állítja László.
A szakszervezeti alelnök tapasztalata szerint hiába kapják most már normális ütemben és egyösszegben a fizetéseket, a munkavállalók közében továbbra is vannak felmondások. "Főleg az idősebbek maradnak, akik már nem nagyon tudnának máshova menni, de aki lát jobb lehetőséget, gondolkodás nélkül elmegy. Valójában senki nem lát jövőt a Dunaferrben" - mondta László.
Jelentős munkaerőhiányról árulkodik az is, hogy a háború kitörése után a Dunaferr azonnali munkakezdést ajánlott a háború elől menekülőknek. "A vállalat közel 100 főnek tud azonnal munkát biztosítani üzemeiben, különböző munkakörökben. A kezdeményezésben munkát vállalni szándékozó emberek számára bért, lakhatási támogatást, egyszeri rendkívüli munkakezdési segélyt és más juttatásokat is biztosít a DUNAFERR" - áll a segélyalapról szóló vállalati közleményben. A vasmű helyzetét a jövőben pedig az is nehezítheti, hogy annak közvetlen tulajdonosát az orosz állami bankot, azaz a Vnyesekomonbankot (VEB), még március elején zárta ki az Európai Unió a SWIFT rendszerből.
Forrás: Magyar Narancs
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!