Hatalmas lelki teher hárul az egészségügyi és szociális dolgozókra a járványhelyzetben, sokan mégsem mernek segítséget kérni. Az érintetteknek egyre több helyen hoznak létre elsősegély-vonalakat, ahol a telefonálók nagy része a kimerültségre és az állandó bizonytalanságra panaszkodik, miközben azt hiszik, mások jobban bírják – írja a HVG.
A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége már másfél hónapja is rendkívüli segítséget kért, aztán nemrég levelet írt Kásler Miklós Emmi-miniszternek, amiben egyszeri juttatást kértek a mentődolgozóknak a koronavírus-járvány elleni harcuk elismeréseképpen – írja a 24.hu.
Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén Magyarország tanárképző egyetemein. Ráadásul az utóbbiaknak is csak kisebb részéből lesz végül tanár. Az egyszerre elkeserítő és rémisztő tendenciára egy alapítvány is keresi a válaszokat. A Pénzentrum cikke.
A koronavírus a munka világát sem hagyta érintetlenül. Rengetegen vesztették el vagy kényszerültek megváltoztatni a munkahelyüket, tömegek tapasztalhatták meg a home office hosszútávú hatásait, valamint ellepték az utcákat az ételfutárok – hogy csak a leglátványosabb változásokat említsük. A Mérce május elsejei adásában a megváltozott munka világát érintő folyamatokat járta körbe, különös tekintettel e változások társadalmi és mentális hatásaira.
Nincs szélessávú internet és megfelelő számítógép, otthon pedig nincs tanulásra alkalmas hely – ilyen akadályokkal szembesültek az elmúlt hónapokban azok az érettségizők, akik az ország mélyszegénységgel sújtott részein élnek, komoly anyagi gondokkal küzdő családokban. Bőven volt munka a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó civil szervezeteknél a távoktatás hónapjai alatt, de sikertörténetek is akadnak: van olyan végzős gimnazista, aki Hajdú-Bihar megye egyik legszegényebb kistelepüléséről juthat be a jogi egyetemre – írja az Eduline.
Az utóbbi másfél év megváltoztatta a munka világát – derült ki a Policy Solutions felméréséből. 2020 I. félévében csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség. Körülbelül 400 ezer munkanélkülivel lett több a KSH kimutatása szerint. A Policy Solutions felmérése szerint viszont a hivatalos statisztikáknál nagyobb mértékű leépítések történtek: saját bevallása szerint a válaszadók tizede veszítette el a munkáját az elmúlt évben. A politikai elemző cég felmérése szerint a magyarok több mint fele (55%) tart attól, hogy a járvány miatt kevesebb lesz a fizetése, és a megkérdezettek 45%-a tart attól, hogy elveszti az állását. Tízből négyen (39%) azt válaszolták, hogy romlott az anyagi helyzetük, 59% pedig nem érzékelt változást. Alig volt olyan válaszadó, aki az anyagi helyzete javulásáról számolt be (2%).
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményben reagált arra a hírre, hogy az Alkotmánybíróság a rabszolgatörvényként elhíresült törvénynek több pontját is alkotmányellenesnek találta. A szakszervezet félsikernek tartja az AB döntését, mert egy további beadvány elbírálására is várnak.
A kormány számára fontos, hogy támogassa a digitális oktatásban tanuló diákokat, családjaikat és tanáraikat, ezért májusban is elérhető lesz az ingyenes internet – közölte Solymár Károly Balázs.
Május 1-je a munka ünnepe, mivel a munka tisztelete megkérdőjelezhetetlen - írta a pénzügyminiszter szombaton, a Facebookon közzétett bejegyzésében, kifejtve gondolatait a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló javaslatokról.
Az intézményes egyeztetés kiüresítése, a valós szakszervezeti munka ellehetetlenítése lépésről lépésre következett be, csúcspontjához a pandémia kitörésével érkezett el. Azóta a rendeleti kormányzás – most már jogi háttérrel – nem tart igényt senki véleményére. Herczog László írása a Népszavában.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu