Megbízhatósági vizsgálatot indíthatnak a jövőben a szociális szférában dolgozókkal szemben is. Fedett, álcázott rendőrök dönthetik el, hogy jól dolgozik-e valaki, vagy sem. A Klubrádió írása.

 Érdekes levelet kaptak a szociális szférában dolgozók, amely szerint akkor tarthatják meg a munkahelyüket, ha aláírnak egy nyilatkozatot, különben mehetnek világgá. A nyilatkozat -amelyet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság küldött ki-, arról szólt, hogy a munkavállaló hozzájárul az ő „megbízhatósági vizsgálatához”. Azóta a dolgot lefújták, illetve úgy tudni, hogy a vizsgálatokat elvégzik, csak az érintett hozzájárulás nélkül. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, mert a jogszabály véleményük szerint sérti a magánszférát – mondta el Remport Ádám, a jogvédő szervezet munkatársa.

Nézzük a dolog hátterét.

A megbízhatósági vizsgálatot azért találták ki, hogy a rendőrségen belül, és a közigazgatás felső szintjén meg tudják akadályozni a korrupciót, vagy legalábbis vissza tudják szorítani.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy vannak fedett rendőrök, vagyis nem lehet róluk tudni, hogy azok, megpróbálnak lefizetni valakit egy mesterséges helyzetben, aztán a célszemély vagy belemegy a csapdába, vagy nem. Az akciókat a rendőrség belső elhárítása, a Nemzeti Védelmi Szolgálat végzi. Az eszköztár szinte végtelen, például hivatalos helyiségekben el lehet helyezni lehallgató eszközöket, még mondjuk orvosi rendelőkben is. Gondoljunk csak a hálapénz megszüntetésére irányuló jogszabályra. Némi korlátot jelent, hogy magánlakásban ezt már nem szabad megtenni. A másik korlát, hogy az egész akciót előre engedélyeztetni kell egy ügyésszel, majd a megfigyelés befejeztével értesíteni kell az érintettet, hogy őt bizony megfigyelés alatt tartották. Az itt nem szempont, hogy sárosnak találták-e, vagy sem.

Remport Ádám szerint ez a megbízhatósági vizsgálat a rendőrségen belül, illetve a közigazgatás felső vezetői körében rendben is lenne. Most azonban nagyon kiterjesztették a kört. Szinte az egész köztisztviselői, közalkalmazotti kar bele került. Hogy a szociális szféra ebbe hogyan került bele, az rejtély. Ráadásul teljesen fölösleges volt a kiterjesztés, mert a rendőrségnek eddig is megvolt a joga, hogy valakit megfigyeljen, vagy nyomozzon utána indokolt esetben. Úgy tűnik, hogy a törvénymódosítás teljesen átgondolatlan. A TASZ szerint nem értelmezhető, alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

Most akkor egy beépített zsaru fogja megítélni, hogy egy idősotthonban a gondozónő jól cseréli-e ki a pelenkát, vagy sem? Hol van itt a korrupció lehetősége?

A jogvédő szervezet ilyen kérdéseket tesz fel blogjában:

De milyen korrumpálódástól tartanak azoknál a gyermekvédelmi gyámoknál, szociális munkásoknál, akik eddig is megalázó éhbérért, kizárólag a szakma iránti elkötelezettség miatt maradtak a helyükön, és akik olyan szegénységben élő, szociálisan ellehetetlenült emberekkel dolgoznak, akik ha akarnák, sem tudnák őket lefizetni?Akik az elmúlt egy évben úgy végezték a dolgukat bármiféle bérkiegészítés nélkül, úgy jártak be a járvány által különösen veszélyeztetett zárt intézményekbe, hogy maszkot sem kaptak a munkáltatójuktól, akik maguk vettek WC-papírt, mert az SZGYF még azt sem biztosította? Ki akarna egy javítóintézeti nevelőt lefizetni, hogy bejuthasson a javítóintézetbe? Vagy ki akarná az elárvult intézeti gyermekek képviseletét ellátó gyámot lefizetni, hogy az elzárt gyerekeknek extra csokit adjon, vagy a nincstelen gyerekek nemlétező vagyonát megszerezze?

Nehezen lehet a történtekből más következtetést levonni, mint azt, hogy a „jogalkotó” kapkod, gondolkodásnak nyoma sincs. Egy lehetett a cél: az államigazgatásban, közszférában dolgozó emberek megfélemlítése. Ha volt egyáltalán cél.

 Forrás: Klubrádió