2019-ben több mint 158 milliárd forintot utaltak haza a külföldön dolgozó magyar munkavállalók. A legtöbbet, mintegy 65 milliárd forintot Németországból utalták Magyarországra. A koronavírus előtti három évben látott kétszámjegyű béremelkedésnek köszönhetően 2017-től gyorsuló ütemben nőtt a vándorlási többletünk és a hazatérők száma. A koronavírus hatására 16 ezer honfitársunk külföldi munkaviszonya szűnt meg – írja a Növekedés.

1995 óta egyre több pénzt utalnak haza a külföldön élő és dolgozó magyarok – tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól. A tendencia a 2008-as globális pénzügyi válság óta gyorsult fel.

Míg 2008-ban 10,3 milliárd forintot utaltak haza az országhatárainkon kívül dolgozó magyar munkavállalók, addig 2019-re ez az összeg 158,3 milliárd forintra hízott.

Külföldről kapott munkavállalói hazautalás, milliárd forint

Az egyes országok közül toronymagasan Németországból utalták haza a legtöbb pénzt a magyarok: a hazautalások összege 2019-ben megközelítette a 65 milliárd forintot.

A sorban Ausztria volt második, míg az Egyesült Királyság végzett a harmadik helyen. A Németországból hazautalt nagyobb összegek többek között a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés jelentősebb súlyával magyarázható.

Magyarországra érkező külföldi utalások országonként, 2019, milliárd forint

Külföldön dolgozó magyarok száma

A legtöbb magyar a szomszédos Ausztriában dolgozik, számuk tavaly meghaladta az 50 ezret. Németországban több mint 26 ezer, az Egyesült Királyságban pedig nagyságrendileg 5 ezer magyarnak volt állása. 2020-ban összesen közel 100 ezer magyar állampolgár vállalt külföldön munkát.

Számuk 2019-hez képest 16 ezer fővel csökkent, ami alapvetően a koronavírus-járványra és annak negatív gazdasági, egészségügyi hatásaira vezethető vissza.

A külföldi telephelyen dolgozók száma a célország szerint

 

Ausztria

Németország

Egyesült Királyság

Egyéb külföld

Külföldi telephelyen dolgozók összesen

2004

  7 830 

  4 684 

  978 

  6 997 

  20 489 

2005

  7 864 

  5 235 

  1 437 

  6 955 

  21 492 

2006

  10 123 

  6 013 

   1 875 

  6 688 

  24 698 

2007

  11 054 

  5 800 

  2 132 

  6 316 

  25 302 

2008

  11 513 

  7 553 

  3 978 

  10 283 

   33 327 

2009

  14 135 

  10 021 

  5 934 

  10 247 

  40 336 

2010

  17 463 

  11 347 

  7 662 

  13 062 

  49 534 

2011

  22 889 

  13 682 

  8 200 

  16 602 

  61 373 

2012

  29 820 

  23 771 

  8 931 

  17 867 

  80 389 

2013

  44 759 

  28 630 

  8 293 

  15 778 

  97 459 

2014

  44 102 

  29 723 

  6 503 

  19 412 

  99 741 

2015

  52 684 

  31 328 

  9 309 

  17 787 

  111 108 

2016

  51 545 

  33 882 

  10 769 

  20 190 

  116 387 

2017

  49 300 

  32 924 

  10 721 

  16 661 

  109 606 

2018

  50 155 

  32 268 

  5 431 

  16 826 

  104 681 

2019

  56 543 

  33 272 

  6 220 

  20 058 

  116 094 

2020

  50 612 

  26 411 

  4 800 

  18 061 

  99 884 

Forrás: KSH, növekedés.hu

Nemek közti különbségek

Megállapítható, hogy elsősorban a férfiak nyitottabbak a külföldi munkavégzésre. Közel háromszor annyi férfi dolgozott külföldön 2020 és 2019 során, mint amennyi nő.

Külföldön dolgozó magyar nők és férfiak száma

 

Külföldi telephelyen dolgozik

Férfi

Együtt

2017

  83 240 

  26 365 

  109 606 

2018

  77 343 

  27 338 

  104 681 

2019

   86 157 

  29 936 

  116 094 

2020

  75 092 

  24 792 

  99 884 

Forrás: KSH, növekedés.hu

Nemzetközi vándorlás

A nettó kivándorlás hosszú idő után megállt 2016-ban, míg 2017-től gyorsuló ütemben nőtt vándorlási többletünk. Egyre többen tértek haza. Ez többek között a széleskörű és gyors gazdasági növekedésnek és a dinamikus béremelkedésnek köszönhető.

Az átlagbérek 2017, 2018 és 2019 során évente 10 százalékot meghaladó ütemben nőttek Magyarországon. Ehhez átlagosan 3 százalék körüli infláció társult, aminek eredményeképpen rendkívül gyors ütemű reálbéremelkedés valósult meg. A növekvő hazai életszínvonal egyre több magyart hazacsábított.

Magyar állampolgárok nemzetközi vándorlása

Mennyi a külföldre ingázó?

Az országhatáron ingázó munkavállalókról a KSH 2011. évi népszámlálásából áll rendelkezésre adat.

Ekkor több mint 27 ezer olyan foglalkoztatott élt hazánkban, aki magyarországi lakhelyét megőrizve külföldi munkahelyére ingázott.

Az ingázásnak sok oka lehet, a leggyakoribb az eltérő bérszínvonal. A külföldre eljárók túlnyomó része a Magyarországgal szomszédos államok közül Ausztriában vállalt munkát. Emellett ugyan más-más motivációra visszavezethetően, de a Szlovákia és a Románia felé történő ingázás tekinthető még számottevőbbnek.

A legtöbben 44 éves korig ingáztak külföldre. Többségük középfokú végzettséggel, ezen belül is elsősorban szakiskolai, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett. Az ingázás jelensége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban és az iparban volt a legjellemzőbb.

Az ingázók száma korcsoport szerint, 2011

Korcsoport, éves

Külföldre ingázó összesen

Ezen belül:

Ausztriába

Romániába

Szlovákiába

15–29

5 227

4 481

240

425

30–34

5 261

4 426

246

480

35–39

5 216

4 389

290

407

40–44

4 119

3 445

276

306

45–49

2 720

2 186

147

290

50–54

2 338

1 841

162

233

55–59

1 793

1 428

121

165

60–69

427

281

37

70

70–

27

11

4

9

Összesen

27 128

22 488

1 523

2 385

Az ingázók száma a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2011

Legmagasabb befejezett iskolai végzettség

Külföldre ingázó összesen

Ezen belül:

Ausztriába

Romániába

Szlovákiába

Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb

64

45

9

6

Általános iskola 8. évfolyam

1 880

1 566

100

165

Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

11 962

10 888

338

587

Érettségi

9 241

7 665

520

827

Egyetem, főiskola stb. oklevéllel

3 981

2 324

556

800

Összesen

27 128

22 488

1 523

2 385

Az ingázók száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2011

Nemzetgazdasági ág

Külföldre ingázó összesen

Ezen belül:

Ausztriába

Romániába

Szlovákiába

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1 917

1 772

52

55

Ipar

4 706

3 906

308

360

Építőipar

3 898

3 501

144

202

Kereskedelem, gépjárműjavítás

2 366

1 696

260

337

Szállítás, raktározás

2 264

1 779

164

249

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

4 841

4 625

64

122

Információ, kommunikáció

344

156

33

127

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

252

129

29

80

Ingatlanügyletek

81

45

13

20

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

545

301

78

109

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

660

550

30

67

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

284

110

42

82

Oktatás

453

209

76

122

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

1 012

825

55

104

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

325

226

42

41

Egyéb szolgáltatás

667

512

55

76

Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

842

767

34

33

Területen kívüli szervezet

1 671

1 379

44

199

Összesen

27 128

22 488

1 523

2 385

Forrás: KSH, növekedés.hu

Forrás: novekedes.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!