Magyarországon az érdemi szociális párbeszéd és partnerség ellenében ható kormányzati politikákkal szemben a nemzeti keretek között nincs vagy alig van lehetőség az érdemi fellépésre, mert a kormány nem tanúsít semmiféle fogadókészség. Eért a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint az unió részéről elengedhetetlen lenne a közösségi fellépés, de akár a szankcionálás is a munka világában tapasztalt anomáliák miatt.
Ebben közlik:
- nem fogadják el a megosztásukra tett kísérleteket;
- az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságban résztvevő szakszervezetek száma tízre emelkedett, csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is;
- remélik, hogy a kormány végre kijelöli a tárgyalódelegációját.
A Földiák András (SZEF-elnök) az OKSZ ügyvivője a dokumentumot szerdán délután adta át.
A Magyar Szociális Fórum csütörtökön közzétette statisztikai kimutatását arról, hogy hányan lelték halálukat fagyhalál következtében a mögöttünk hagyott télen.
Az öt országban jelenlévő közép-európai régió egyik legfontosabb logisztikai vállalatnál 2018. decemberétől folytak a bértárgyalások a munkáltató és a gépkocsivezetőket képviselő szakszervezet között.
A legsúlyosabb jogsérelmeket, elsősorban az alapvető nemzetközi munkaügyi normákkal ellentétes intézkedéseket és az egyes kormányok részéről tapasztalt, a munkavállalók számára hátrányos lépéseket veszik számba a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség Páneurópai Tanácsa (ITUC-PERC) regionális előkészítő ülésén Budapesten. Az ILO 2019 júniusi konferenciáján ezek az ügyek is napirendre kerülnek.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség felháborítónak tartja, hogy továbbra is folytatódik a titkolózás, a valóság elkenése a valódi magyar bérekről. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2019-es januári béradatok azt mutatják, hogy egy átlagos magyar dolgozó bruttó fizetése 343 és fél ezer forint volt. Ez azonban egy nagy átverés, mert inkább 274 ezer forintról kellene beszélnünk.
A kormány arra törekszik, hogy a foglalkoztatottság növekedése mellett csökkenjen a munkahelyi balesetek száma, jelentette ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára – írja a kamaraonline.hu.
Szoros határidők, növekvő követelmények, kritika – ki ne került volna még stressz alá munkahelyén? A nyomás visszavethet lelkileg-testileg – ám ha tudjuk kezelni, leküzdhetjük.
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság (OKSZ) által Orbán Viktor miniszterelnöknek 2019. március 20-án benyújtott sztrájkköveteléseket és tárgyalási kezdeményezést tartalmazó levélre a Sztrájktörvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a kormány öt napon belül válaszolt. A március 25-én 18 óra 22 perckor érkezett levélben Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a tárgyalások megkezdését megelőzően nyilatkozatot kér arról, hogy a sztrájkot kezdeményező szakszervezet rendelkezik a tisztviselők többségének felhatalmazásával.
Szorongás, tagadás, nem létező szabadidő: sok jele van annak, ha valaki annyit dolgozik, hogy az már ártalmas, de nem mindig egyértelmű, mi az, amit munkamániának hívunk – írja Forbes.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu