Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
Idén júliusban termelő szektorban a tavalyi nyárhoz képest háromszorosára nőtt a diákmunka iránti kereslet az észak-magyarországi megyékben, míg a déldunántúli településeken több mint kétszeres volt a bővülés. Ezt támasztja alá az évi közel 10.000 diákot foglalkoztató, Mind-Diák Szövetkezet legújabb statisztikája is, amely alapján a növekedési trend országosan is megfigyelhető – a diákok munkaórája többszörösére nőtt a tavalyi nyárhoz képest. A megugró tendenciát jól bizonyítja az a kimutatás, amely szerint az észak-dunántúli régióban nagyrészt a kereskedelem területén nőtt a diákok foglalkoztatása 88%-kal, míg Dél-Alföldön leginkább az ügyfélszolgálati szektorban emelkedett, ahol 169%-os növekedés következett be a tavaly nyári adatokhoz képest. Országos körkép.
Az iparkamara elnöke szerint a minimálbér-egyeztetések folyamata elavult, szakmailag megalapozatlan, a résztvevő szervezetek súlytalanok. A munkáltatói érdekképviseletek kikérik maguknak – olvasható a HVG-ben.
Egy éve vezették be az új Nemzeti alaptantervet, kezdetben három évfolyamon. Tanárok kérdeztünk, mik a tapasztalataik az NAT-tal - olvasható a Népszavában.
A COVID-19 jelentős változást hozott az irodahasználati szokásokban, melynek következtében hosszabb távon az úgynevezett hibrid munkavégzés hódíthat teret. De felmerülhet a kérdés, hogy miként tartható be, hogyan ellenőrizhető az irodai jelenlét egy ilyen rendszerben. Talán a legkézenfekvőbb megoldás a szinte valamennyi modern irodaház által alkalmazott beléptetőrendszer és beléptetőkártya, mellyel az ilyen épületekben dolgozó minden munkavállaló rendelkezik. A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.
Rekordszintre emelkedett az Egyesült Államokban a betöltetlen állások ajánlatok. Ráadásul, tíz menedzserből kilenc úgy véli, hogy az automatizált rendszerek az alkalmas jelölteket is kiszórják, így az álláskeresők el sem jutnak az interjúig – olvasható a Világgazdaságban.
Nehéz lenne nem összekapcsolni a hazai nyári belgazdasági folyamatokat a SZÉP-kártya felhasználási feltételeinek a változásával. Nagyon úgy tűnik, hogy a belső turizmus, a vidéki vendéglátás magához térésének egyik kulcsa ez a pénzügyi termék volt – írja a Világgazdaság.
Pincérből, pultosból, szakácsból is hiány van, gondban vannak a vendéglátóhelyek.
Újra megjelentek a kórházakban a katonák – közölte a Honvédelmi Minisztérium a honvédelem.hu-n megjelent közleményében.
Öregségi nyugdíjasként (65 év felett) szeretnék 2022-ben munkát végezni a jelenlegi foglalkoztatómnál, folyamatos munkaszerződésemmel. A munkám elég sok utazással, tevékenységgel jár, baleset is előfordulhat. A munkáltatót milyen kötelezettség terheli? 15 nap betegállománnyal igazolt nem fizetett távolléttel letudja kötelességét? A felépülésig csak nyugdíjra számíthatok?
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu