Magyarország elfogadja a minimálbérre vonatkozó európai uniós elveket, azonban az az álláspontja, hogy a szabályozást a tagállamoknál kell hagyni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken Portóban, miután megbeszélést folytatott Ana Mendes Godinho portugál munkaügyi és szociális miniszterrel a szociális kérdésekkel foglalkozó, csúcsszintű EU-tanácskozást megelőzően.
Két civil szervezet a „szociális csúcs” elé időzítette a hajléktalanokról szóló jelentését – írja a Népszava.
A Polsky Instytut Ekonomiczny (PIE, Lengyel Közgazdaságtudományi Intézet) felmérést készített arról, hogy milyen gazdasági hatása és társadalmi fogadtatása lenne egy olyan feltétel nélküli alapjövedelemnek, amely havi 1200 zlotyt (csaknem 100 ezer forintot) ad minden felnőttnek, és havi 600 zlotyt juttat a családoknak minden kiskorú után - írja a G7.hu. A felmérés szerint a lengyelek az alapvető megélhetés elvesztésének kockázatát szeretnék csökkenteni az alapjövedelemmel – írja a napi.hu.
Már 120 ezren írták alá azt a petíciót, amiben a diákok az ellen tiltakoznak, hogy jövő héten, május 10-én elinduljon a jelenléti oktatás a gimnáziumokban. Ezzel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta az ATV Start című műsorában, hogy be kell tartani a járványügyi szabályokat, de vissza lehet térni a tantermekbe.
A közoktatási rendszer minden baját felszínre hozta az elmúlt egy év, amelyből tanulnunk kellene, és megkeresni a gyógyírt a problémákra. Az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási segélykeretet hozott létre, ebből mintegy 6 ezer milliárd forint jöhet Magyarországra. Az összeget a kormány 9 területen akarja elkölteni, ennek egyike a köznevelés, amelynek tervét nyilvánosságra is hozták anélkül, hogy partnereivel, akikkel stratégiai megállapodást is kötöttek, egyeztettek volna. Olyan terv született tehát, mintha a magyar közoktatást nem is sújtotta volna a Covid–19, mintha a kormány gőzmozdonyba akar magasfeszültséget vezetni, ami piszkosul fog rázni, de a vonat nem fog előrehaladni. A Mérce cikke.
Hét szakszervezet közösen tiltakozik Pintér Sándor belügyminiszternél a szociális és gyermekvédelmi dolgozók megfigyelését lehetővé tévő törvény miatt, aminek a módosítását is követelik közleményükben. A Mérce cikke.
„8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” – mondja az ismert dal. Igen ám, de munka közben is szükség van időnként egy kis pihenőre, szusszanásra. Mennyi szünet jár munka közben? Hogyan szól erről a Munka Törvénykönyve? Melyek a munkaközi szünet legfontosabb szabályai? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol az uzletem.hu-n.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt követően fordult az írásbeli választ igénylő kérdéssel Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy egészségügyi dolgozókkal úgynevezett megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos beleegyező nyilatkozatot akartak aláíratni a munkáltatóik.
A legtöbben ugyanabban a pozícióban dolgoznak, mint egy éve, kevesen kaptak anyagi vagy lelki támogatást a COVID alatt a munkaadótól és a megkérdezettek közel ötöde aktívan keres új munkahelyet – derül ki a Schneider Electric online felméréséből. A válaszadók túlnyomó többsége a stabil, kiszámítható, hosszú távon is biztos működést tartja a legnagyobb értéknek egy munkáltatónál – írja az mmonline.hu.
A rendőrség törvény módosítását kezdeményezi a szociális és gyermekvédelmi terület hét szakszervezete – derült ki az érdekvédelmi szervezeteknek a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezet (BDDSZ) honlapjára feltett közös közleményéből. Eszerint a BDDSZ mellett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete, valamint a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete közös levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez. A Népszava cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu