A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a minimálbér adómentességét sem tudja támogatni.
Csütörtök korán reggel még javában tartott, és nem sokkal reggel 7 óra után lett vége a szerda reggel 9 órakor kezdődött parlamenti vitának és az obstrukciónak, melynek középpontjában a Szabó Tímea párbeszédes képviselő által csak „lex megdöglesznek” nevezett törvénymódosító javaslat áll. Az ellenzéki képviselők folyamatosan adják egymásnak a szót, álláspontjuk szerint azért, hogy választ kapjanak arra, hogy mi lesz, ha az állam kivonul a szociális szektorból, és hogy válság közepén miért akarja a kormány lényegében eltörölni az állam felelősségvállalását a bajbajutottak megsegítésében. A 24.hu cikke.
Változik a kormányablakok nyitvatartása novembertől: az energiaválság miatt bezárják az okmányirodák és a kormányablakok egy részét.
Ha a munkaviszonyra gondolunk, akkor jó eséllyel az egy munkáltató és egy munkavállaló közötti kapcsolat jut eszünkbe. Nem ritka azonban az, hogy valamely oldalon több szereplő tűnik fel. Munkakör-megosztásról beszélünk, amikor egy munkaszerződés alapján több munkavállaló áll kapcsolatban ugyanazzal a munkáltatóval.
2022 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 497 200 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá - írja a KSH.
Nem opció, hanem elvárás ma már az otthoni munkavégzés – derül ki a 400 munkáltató körében végzett kutatásból. A munkavállalók több mint 80 százalékának elvárás a munkáltató felé, hogy biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét, a legtöbben pedig az eszköz- és a rezsitámogatást tartanák ideálisnak a foglalkoztató részéről a jelenlegi helyzetben, derült ki a MISZ Iskolaszövetkezet online kutatásából. A felmérés szerint csak körülbelül minden kilencedik válaszadónak emelkedik jelentősen a rezsije, a kitöltők zöme viszont akkor sem térne vissza az irodába, ha kiugróan emelkednének az energiaköltségei.
A szakszervezetek szerint 16 ezer, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 4000 tanár hiányzik Magyarországon. A valós szám vélhetően valahol a kettő között van, az eltérés magyarázata pedig az, hogy sok az állandó helyettesítés és a csoportösszevonás. Az is tény, hogy minden évben kétezerrel kevesebb pályakezdő pedagógus áll munkába, mint amennyire szükség lenne, hatezer idős tanár viszont néhány éven belül nyugdíjba megy. Erről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke beszélt az InfoRádiónak.
November 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerül ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. És már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely alapján novembertől – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható lesz a veszélyhelyzet. Az Index cikke.
A nyelvvizsga-követelményt eltörli, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek külön jogosítványokat ad és könnyebbé teszi a Magyarországra érkező orvosok, gyógyszerészek, ápolók foglalkoztatását az a törvénymódosító javaslatcsomag, ami most került fel az Országgyűlés honlapjára. A javaslat előadója Csák János kulturális és innovációs miniszter, beterjesztője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A tervezett főbb változtatások röviden.
Már nemcsak a fűtésen és az energiafelhasználáson takarékoskodik a Miniszterelnökség, az alkalmazottaknak is spórolni kell az informatikai eszközöktől kezdve a repi pogácsáig gyakorlatilag mindenen. A 24.hu írása.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu