Lapunk értesülését nem cáfolta a fővároson kívüli fejlesztéseket preferáló, újra mind befolyásosabb Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium. Úgy tudjuk, átterveznék az Új Nemzeti Galériát is.

A természettudományi múzeum után újabb nagy fővárosi kiállítóhelyet költöztethet vidékre a kormány. A közlekedési múzeum városligeti épületét azzal zárták be 2015-ben, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Az épületet ugyan eldózerolták, de az Orbán-kabinet 2017-ben úgy döntött, hogy inkább a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén húzzák fel az új közlekedés múzeumot. De elképzelhető, hogy még messzebbre kell költözniük.

A Népszava értesülései szerint az építési minisztérium egyik államtitkára az elmúlt hetekben több helyen is említést tett arról az elképzelésről, miszerint a közlekedési gyűjteménynek jobb helye lehetne vidéken, például Nyíregyházán vagy Debrecenben. Utóbbi esetén Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő városa valóságos múzeumi nagyhatalommá válna. A kormánnyal tavaly év végén kötött megállapodás értelmében Debrecen önkormányzata 2,4 milliárd forintot költhet a Természettudományi Múzeum létesítésének előkészítésére. A dolgozók, az akadémia és a szakma tiltakozása tehát egyaránt hiábavalónak bizonyult, a Ludovika terjeszkedése mindennél fontosabb. (A Természettudományi Múzeum lényegében beékelődik a kormány számára kiemelt fontosságú Közszolgálati Egyetem területébe.)

Mindez megismétlődhet a közlekedési múzeummal is. A kijelentés kevéssé meglepő annak fényében, hogy Lázár János már miniszteri meghallgatásakor leszögezte, hogy a vidéket kívánja előtérbe helyezni az állami beruházásoknál. A vidéki helyszínválasztással ugyanakkor

kidobnák az új múzeum létesítésének előkészítésére kapott 10 milliárdot és a tervezésre költött csaknem 8 milliárd forintot is. 

Holott a nemzetközi építészeti tervpályázatot elnyerő New York-i székhelyű Diller Scofidio + Renfro és Noll Tamás építészirodája által a Kőbányai úti helyszínre készített tervek idén nyáron megkapták az építési engedélyt, már csak a tervezés utolsó fázisa, a részletes kiviteli tervek elkészítése maradt hátra. Ezzel 2023 elejére végeznek, de a kivitelezői tendereket aligha írják ki akkor.

„Az új közlekedési múzeum tervezése a korábbi kormányhatározatnak megfelelő rendben, késedelem nélkül, jelenleg is zajlik. A felülvizsgálat alatt álló állami beruházások elindítása a központi költségvetés helyzetének függvényében, az Építési és Beruházási Minisztérium javaslatára, a kormány döntésének megfelelően ütemezhető” 

– válaszolta a Palkovics László egyik utolsó intézkedésével október végétől kinevezett új főigazgató, Schneller Domonkos által vezetett kulturális intézmény. Mint írták, a kivitelezés várható időigénye az építkezés megkezdésétől számított mintegy 28-30 hónap. Így a hét éve bezárt múzeum akkor se nyithatna meg 2026 előtt, ha maradna ez a helyszín és ez a terv.

A vidéki helyszínre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták:

„A beruházás döntő részben központi költségvetési forrásokból valósulhat meg. A működés kereteiről, így helyszínéről pedig a kormány dönt.” A költözésről szóló pletykákat tehát nem cáfolták.

Az ügyben megkerestük az illetékes tárcát is. „A még el nem kezdett állami beruházások felfüggesztésére vonatkozó kormányhatározat a fővárosi múzeumi projektekre is érvényes. Ezek megvalósításáról a kormány egyedi döntéseket hoz. Ez tartalmazza majd az ütemezést és a forrás megjelölését is. A közlekedési múzeumról, illetve a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galériáról még nem született döntés, a nevezett kulturális beruházások ügye még nem is került a kormány elé. Az Új Nemzeti Galéria vidéki helyszínen történő megvalósítására bizonyosan nem kerül sor, a közlekedési múzeum esetében ezt nem lehet ilyen határozottan kijelenteni” – válaszolta a Népszava kérdésére az építési minisztérium, amely lapunk azon információját is megerősítette, hogy Lázár János a japán tervek helyett magyar építészek elképzelései alapján valósítaná meg az Új Nemzeti Galériát, mivel ennek szimbolikus értéke van. De egyelőre erről sincs kormánydöntés.

Egy építészeti tervpályázat, illetve a bonyolult tervezési folyamat évekkel tolhatja ki a projekt megvalósulását, így a kivitelezés aligha kezdődhet el 2026 előtt. Ez időt adna a beruházáshoz szükséges tízmilliárdok előteremtésére. Az újrakezdett tervezési folyamat ugyanakkor kinyithatja a helyszínválasztás kérdését is.

A Városliget Zrt. bízik a miniszterelnökben, aki a Néprajzi Múzeum új épületének átadásakor azt mondta, hogy a Liget Budapest projekt teljeskörűen meg fog valósulni, márpedig azóta nem született ezzel ellentétes döntés – hangsúlyozta a Népszavának küldött rövidke válaszában a Városliget Zrt., bár azt azért megemlítik, hogy a galéria megvalósítása „az ország gazdasági lehetőségeinek függvényében kerül majd ütemezésre”. Az új „nemzeti szellemiségű” tervekre, illetve az esetleges vidékre költözésre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszoltak.

A Városliget zöldje miatt aggódok örülhetnek Lázár színre lépésének, hiszen a tárcavezető régi ellenlábasa a projektnek. 2015-ben kancelláriaminiszterként azt hangoztatta, hogy a Városligetben a parkfunkció megerősítése a legfontosabb és a Baán László-féle elképzelés gyengítésére rögtön be is dobta a „Liget 2” tervet, amely a liget helyett a Nyugati pályaudvar mögötti terület megújítására helyezte volna a hangsúlyt. Lázár menesztésével asztalfiókba került a terv. Baán azonban nem felejtett, így Lázár visszatérte után mindent bevetett, hogy a projektet felügyelő cég feletti tulajdonosi jogokat ne az építési tárca kapja meg. Ezt el is érte, hiszen a céget a kulturális tárca alá sorolták be. Az állami beruházások őre azonban Lázár lett. Így hiába rendelkezik mindhárom felfüggesztett városligeti beruházás – az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti Színház – építési engedéllyel, még mindhármat elkaszálhatja, vagy éppen máshová helyezheti át Lázár János javaslatára a kabinet.

Forrás: Népszava