Nem sajnálja a kormány a pénzt a turizmus megmentésére, a legalább 600 milliárdos csomagból bőségesen jut kormányközeli üzletembereknek is. A szektor kevésbé szerencsés szereplői számára viszont egyelőre nem az a kérdés, mit fejlesszenek állami pénzből, hanem hogy hogyan élik túl 2020-at. Ebben a külföldi turistákra valószínűleg csak mérsékelten lehet számítani, a magyarok közül pedig sokaknak az a bajuk, hogy vagy idejük van, vagy pénzük. A megélhetésüket elvesztők nyilván nem az üdülést tervezik, a munkájukat megtartók közül sokaknak viszont – munkaadójuk utasítására – már fel kellett használniuk az idei szabadnapjaik jelentős részét, így kevesebb marad nyaralásra. A g7.hu írása.
A világban különböző mértékben emelkedett a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta, Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, amivel még viszonylag olcsón megúsztuk. A tényleges munkanélküliség viszont jóval magasabb lehet, sokan ugyanis inaktívvá váltak, a korlátozások miatt munkát sem tudtak keresni. Egyelőre a régió többi országában sem látszik a tömeges leépítési hullám, de ez csak idő kérdése - vélik az Erste Bank szakemberei. A Pénzcentrum cikke.
A magyar dolgozók 6,6 százaléka, mintegy 290 ezer ember volt ideiglenesen alkalmazott 2019-ben, azaz foglalkoztatták határozott időre szóló szerződéssel.
A kormány átcsoportosította az erőforrásokat, a járvány elleni védekezés és a gazdaságvédelem kap elsőbbséget 2021-ben - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésről a Kossuth rádióban az MTI szerint.
A fiatalok majdnem harmada veszítette el a munkáját a koronavírus-járvány miatt. Egy kutatás szerint a 16–36 évesek többsége nem számít semmi jóra a következő időszakban sem. A megkérdezett piaci szereplők szerint ugyanakkor semmi nincs veszve. A 168 óra írása.
Aránytalanul nagy mértékben sújtja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság a 25 évnél fiatalabb dolgozókat – állapította meg legutóbbi tematikus jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (angol rövidítése alapján ILO). A g7.hu írása.
A 35-54 évesek tartanak leginkább attól, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt veszélybe kerül a munkahelyük. A felnőtt, városi lakosság körében mért 59 százalékhoz képest a 35-44 évesek 65 százaléka érzi veszélyben az állását, a 45-54 éveseknek pedig a 68 százaléka - áll egy friss felmérésében. A legtöbb optimista az 55-64 évesek táborában van, de így is csak a megkérdezettek fele nem tart ettől. A szakmunkások és betanított munkások közül aggódnak a legtöbben, a területi eloszlást nézve pedig Kelet-Magyarországon érzik a legkilátástalanabbnak a helyzetet – olvasható a Pénzcentrum cikkében.
A KSH friss adatai szerint a február-áprilisi időben tovább nőtt, és 174 ezerre emelkedett a munkanélküliek száma, ugyanakkor a kormány szerint mintegy negyedmillió ember munkahelyét sikerült megtartani a Gazdaságvédelmi akciótervnek köszönhetően. Arról, hogy ez a két adat hogyan kapcsolódik és milyen hatással van egymásra, Hornyák József, a Portfolio elemzője beszélt az InfoRádióban.
A veszélyhelyzet elmúlásával, július elsejétől egyebek mellett visszavonásra kerülnek a Munka törvénykönyvét érintő változtatások is, amelyekkel bár a kormány szerint elvileg rugalmasabbá tették, hogy „a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni”, valójában gyakorlatilag megszüntették a munkajogot. A Mérce írása.
Lehetetlen helyzetbe sodródnak az önkormányzatok és az önkormányzatoknál dolgozó több ezer ember az eddigi kormányzati döntések, valamint a 2021-es költségvetési tervezet miatt – figyelmeztet a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A Mérce írása.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu