A múlt héten döntött a kormány a legnagyobb közszolgáltató állami vállalatok bérfejlesztéséről, eszerint a MÁV-Volán csoport, a Magyar Posta és a Nemzeti Vízművek dolgozók bére 2021. július 1-jétől hároméves bérmegállapodás keretében összesen 15 százalékkal emelkedik. Több terület és mintegy 50 ezer munkavállaló viszont kimaradt az egyezségből - ezeknél van, ahol legalább bértárgyalások zajlanak, másutt viszont semmi nincs kilátásban. Emiatt például az Alföldvíz dolgozói Orbán Viktor rezidenciája elé vonulnának tüntetni – írja a napi.hu.
Sokkal többen igénylik az adókedvezményt, mint azt gondolnák. Csak, sajnos, úgy van ez kitalálva, hogy ne kaphassák meg – írja a 24.hu.
Nem tartják elfogadhatónak, hogy a kormány csak jövőre emelné az ágazat dolgozóinak fizetését – hangsúlyozta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Bár az oktatásra látszólag évről-évre többet költ a kormány, a GDP-ből való részesedése folyamatosan csökken. Így a közoktatás költségvetési részesedése például a 2021-es 2,9 százalékról 2022-ben 2,6 százalékra. A miértre pontos magyarázat nincs, valószínű, hogy a pénzt a gazdaság más területeire irányítják át. Az okát nem, de a következményét látni: semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs a költségvetésben. Ez pedig az oktatás minőségi romlását okozza. A kormánynak nem is érdeke a minőségi oktatás, ugyanis a közoktatás rendszerében ki akar építeni egy elitképző rendszert, amely az egyházi és magániskolák hálózata. Az állami feladatot ellátó intézmények, a szakképzési centrumok és a Klebesberg Központ alá tartozó tankerületi központok pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A közoktatásban a maradékelv fog érvényesülni, az állami iskolákban azok fognak tanulni, akik a társadalom perifériájára szorultak, vagy az elitképzésnek nem lesznek fontosak. Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökével beszélgetett a hirklikk.hu munkatársa.
Stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (MSZ EDDSZ) és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetével (MÖSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az 1956-ban születettek 2021-ben 64,5 évesen hagyhatták hátra a munka világát, július elsejéig azonban a korosztály utolsó, 1956 decemberének végén született tagjai is érvényesítették idei féléves korkedvezményüket. Így július 1-től mindenki egységesen 65 évesen mehet nyugdíjba, de ezt a gyakorlatban már csak jövőre tehetik meg. Korkedvezményt a Nők 40 jogosultjai élvezhetnek – a napi.hu.
A kormány bejelentése szerint 5,5 millió beoltott elérése esetén megszüntetik a kötelező maszkhasználatot, és főszabály szerint még belső terekben sem kell maszkot viselni. A munkáltatók részéről jogosan merül fel a kérdés, vajon ez a döntés azt jelenti-e, hogy a munkahelyeken sem kell a továbbiakban maszkot hordani? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai összefoglalták a legfőbb tudnivalókat.
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Az ado.hu cikkében részletesen áttekintik a szabadságra jogosító időszakokat.
Európa legnagyobb nemzetközi gyermekjogi szervezete, a Eurochild állásfoglalást adott ki a magyar "pedofiltörvény" miatt. Az Eduline cikke.
A szerdán megjelent, és csütörtöktől hatályos kormányrendelet értelmében megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére - szúrta ki a 444.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu