Kiverte a biztosítékot a BKV-dolgozóknál a BKK újabb bevételnövelő ötlete: a napokban bejelentett elsőajtós felszállási rend bővítésének, vagyis a jegy- és bérletellenőrzési feladatok sofőrökre való áthárításának plusz költségeit a munkavállalókkal fizettessék meg úgy, hogy a szükséges pénzt a szétosztható év végi megtakarításból vegyék el. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet szerint ez a megoldás nemcsak felháborítóan etikátlan, de tökéletesen szembe megy a városvezetéssel a közelmúltban kötött bérmegállapodással is.

Annak ellenére, hogy a szakszervezetek folyamatosan és régóta tiltakoznak az elsőajtózási rendszer ellen, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), mint közlekedésszervező és megrendelő, újabb viszonylatokat, járatokat készül bevonni a rendszerbe. Már az is megérne egy misét, ahogyan ezt teszi – nehezen megszokható, eltérő felszállási rend lesz hétvégén és hét közben -, az viszont egyenesen felháborító, hogy mindezt a munkavállalók anyagi kárára tervezi bevezetni a cég – háborog Naszályi Gábor. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke leszögezi: a BKK ellenőrök helyett a járművezetőkre terhelt jegyellenőrzés plusz feladat, s ennek megfelelően plusz pénz jár érte. Igaz, ezt a BKV vezetése sem vitatja, ám ezt a pénzt az év végi bérmegtakarításból, vagyis a cég összes dolgozójától tervezik elvonni. És ez egyáltalán nincs rendben – szögezi le az elnök.

Naszályi emlékeztet: a fővárosi tulajdonú szolgáltató cégek a közelmúltban írtak alá egy bérmegállapodást, amelyben tételesen rögzítettek minden pontot, egyebek között a  plusz juttatásokat és az év végi bérmegatakarítások felosztását is. A BKV tervezett megoldása ennek tökéletesen szembemegy, hiszen felrúgja a különböző juttatásokat is részletező hivatalos, minden fővárosi tulajdonú cég szakszervezete aláírásával rögzített megállapodást. Arról nem beszélve, hogy végtelen etikátlan megoldás munkavállalók ezreivel megfizettetni a plusz munkát végzők jutalékát – szögezi le Naszályi. Az elsőajtózási rend kibővítésével a BKK-nak, mint a közlekedés szervezőjének a bevételnövelés a célja. Ez viszont a járművezetőknek plusz munka, amit – ha már nincs elég jegyellenőre a BKK-nak – tisztességesen meg kell fizetni – magyarázza.  Az EKSZ határozottan tiltakozik az ellen, hogy ennek a kifizetése miatt dolgozók ezreit rövidítse meg anyagilag a cég. Naszályi elismeri, ami a pénzforrások megteremtését illeti, nehéz helyzetben van a tulajdonos főváros és a BKV is, ám mégy így sem szabad ezt az anyagi terhet a dolgozókkal elvitetni.  

Mivel az ütemezés kidolgozása és a szakmai részletek egyeztetése most zajlik, az EKSZ még időben felszólítja a cégvezetést: a plusz munkához plusz pénzt is teremtsen elő.