A munkahelyi feszültségeknek való kitettség szempontjából Magyarország a vizsgálatba bevont 35 európai ország első harmadában szerepel.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint három év alatt 10 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el, ezért friss béremelési javaslattal álltak elő.
A kormány részvételével megkezdődnek a minimálbér-tárgyalások, egy négyéves bérmegállapodás alapelveiben egyezhetnek meg a szociális partnerek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak megerősítette, hogy valósak a sajtóban megjelent részletek a körvonalazódó megállapodásról, bár azt megjegyezte, nem örül annak, hogy ezek kiszivárogtak.
A „Belső visszaélés bejelentési rendszerek a vállalatoknál” című kétrészes sorozat első részének célja, hogy bemutassa az olvasóknak, hogy pontosan mit is jelent a belső visszaélés-bejelentési rendszer kifejezés, valamint milyen szabályok alkalmazandóak használatuk esetében. A második részben kitérek arra, hogy pontosan milyen bejelentés megtételére van lehetőség és a bejelentőket milyen védelem illeti meg.
Keddenként megjelenő cikkekkel új sorozatot indítunk munkajogi, kollektív munkajogi, adatvédelmi, TB és adózási témákban. A cikkek öt percben, átfogó jelleggel mutatják be a legfontosabb tudnivalókat a kiválasztott témákról, felhívják a figyelmet az alkalmazandó szabályokra és azok változásaira.
A munkavállalói és emberi jogok érvényesítése, valamint a tisztességes munkakörülmények előmozdítása a legfontosabb cél a következő években az akkumulátor-ellátási láncban, erről egyeztek meg a munkavállalókat képviselő szervezetek a Budapesten rendezett Akkumulátor világtalálkozón – közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ).
Dr. Szabó Imre Szilárd elmondta a zajló minimálbér-tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy az idei év adatai alapján semmilyen bérkövetelést nem lehet túlzónak vagy demagógnak minősíteni 2024. vonatkozásában, ugyanakkor egy komplex „stratégiai csomagról” lenne érdemes tárgyalnia a szociális partnereknek és a kormánynak. Azt szükséges első körben rögzíteni, hogy a minimálbér nem más, mint a felek szabad bérmegállapodásába történő külső beavatkozás az állam részéről, mégpedig abból a célból, hogy a munkabér legalább azt a minimális szintet elérje, amely a munkavállaló és családja megélhetését alapvető szinten biztosítja. Az EU minimálbér-irányelv szerint a minimálbér akkor tekinthető majd elegendőnek, ha biztosítja a tisztességes életszínvonalat, amelyet a tagállamoknak a háztartási cikkek és szolgáltatások kosara alapján kell meghatározniuk. Alternatívaként a minimálbért a bruttó mediánbér 60%-ában vagy a bruttó átlagbér 50%-ában is meghatározhatják.
Az IndustriALL Global Union és az IndustriAll European Trade Union október 5-6-án tartotta első közös találkozóját az akkumulátor-ellátási láncról Magyarországon, Budapesten a VDSZ szervezésében. A résztvevők a közös globális találkozót pozitív és sikeres tapasztalatként értékelték. Mindkét szervezet megvizsgálja a további nemzetközi együttműködést, mert a jövőben is támogatni kívánja a leányvállalatokat a munkavállalók megszervezésében az akkumulátor-ellátási láncban.
Sajátságos módon, egyebek között a szakszervezetek megosztásával, a tagdíjak levonásának megtiltásával és a munkavédelmi törvény életveszélyes lazításával tiszteleg a kormány a dolgozó emberek előtt – olvasható a Magyar Szakszervezeti Szövetség közleményében. A MASZSZ a tisztes munka világnapja – október 7-e – alkalmából kiadott közleményében felszólítja a kormányt: vonja vissza a szakszervezet- és munkavállaló ellenes, végtelenül káros törvénymódosító tervezeteit.
Bár még csak most indulnak el a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, jelek szerint a vállalkozói oldal hajlik rá, hogy teljesítse a szakszervezetek követeléseit – értesült a Világgazdaság.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu