Több magyarországi cégnél is elbocsátottak magyar munkavállalókat a közelmúltban, miközben nem sokkal korábban harmadik országból érkező vendégmunkásokat vettek fel. A kormány szerint a jelenlegi jogszabályok elegendő védelmet jelentenek a magyar dolgozóknak, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán szerint viszont a tapasztalat mást mutat: a törvény nem akadályozza meg a munkáltatókat abban, hogy fokozatosan „lecseréljék” az állományt. A vendégmunkások ugyanis pénzt gyűjteni érkeznek, nincs Magyarországon magánéletük, így jobban kaphatók a túlmunkára, ami megérheti a cégeknek - írja a HVG.
Negyvenhat magyar dolgozót bocsátott el a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. az év végén. A dél-koreai tulajdonban álló cég elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges alkatrészeket gyárt a Nógrád megyei településen. A 24.hu korábbi cikke szerint a létszámleépítésre azután került sor, hogy a céghez a múlt év végén jelentős számú vietnámi vendégmunkás érkezett, akiket belépésük előtt az elbocsátott magyar dolgozók tanították be például a gépkezelői és a gépfeltöltői munkára.
A cég később közleményben reagált a történtekre: azt írták, hogy az év elején „az autóiparban tapasztalható megtorpanás” miatt átmenetileg létszámcsökkentésre kényszerültek, így a munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott munkatársak közül küldtek el munkavállalókat. „A bérelt munkatársak közül a koreai vezetés a további feladatok végzésére a megbízható, jobban teljesítő munkaerőt tartotta meg” – írták. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta: a kormány tudomása szerint 46 magyar és 13 külföldi munkavállaló távozott a cégtől. A cégnél körülbelül ilyen arányban dolgoznak magyarok és külföldiek.
Arról a Magyar Hang számolt be, hogy 2023. december 24-e előtt pár nappal húsz filippínó vendégmunkás állt munkába a gyöngyösi orvostechnikai eszközöket gyártó B. Braun tisztasági és karbantartó részlegén, egyúttal elbocsátották azokat a magyar takarítónőket, akik betanították őket. A takarítást alvállalkozóként a Secure Event Kft. végzi, de a vállalat még arra sem vette a fáradságot, hogy ismertesse az álláspontját az ügyben. A közelmúltban a makói Continental-gyárban is közel 50 magyar munkavállalót bocsátottak el, akik a helyükre érkező indonéz munkásokat tanították be.
„Magyarországon világos szabályok vannak”, nem magyar munkavállalót akkor lehet alkalmazni, ha magyar jelentkező nincs a pozícióra – mondta a dél-koreai cégnél történtek kapcsán a kormányinfón Gulyás Gergely. Ha van magyar jelentkező, akkor őt kell előnyben részesíteni, amit Gulyás elmondása szerint garantál, hogy a munkaügyi hivatalnál be kell jelenteni az üres álláshelyeket. Ez a szabályozás Gulyás Gergely szerint „kizárja a visszaélést”, de ettől függetlenül vizsgálat folyik a cég ellen – amely korábban a magyar költségvetésből kapott támogatást munkahelyteremtésre.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a miniszter által idézett jogszabályok nem alkalmasak arra, hogy megakadályozzák a munkáltatókat abban, hogy magyar munkavállalóikat vendégmunkásokra cseréljék. A szabályozás ugyanis csak arra az esetre szól, amikor üres álláshelyeket tölt be a munkáltató, a gyakorlatban azonban a szakszervezet tapasztalatai szerint másképp zajlik a hazai munkavállalók lecserélése. – Nem az történik, hogy szükség van száz emberre, és külföldieket vesznek fel. Hanem az, hogy behoznak harmadik országbeli dolgozókat, aztán a magyar munkavállalókat elkezdik különböző indokokkal leépíteni, létszámleépítésre, vagy akár fegyelmi okokra hivatkozva, és eközben minden jogszabálynak megfelelnek – mondta a Magyar Hangnak a szakszervezeti vezető.
Hozzátette: számos formája van a foglalkoztatásnak azon kívül is, hogy állományba vesznek fel egy dolgozót határozatlan időre: foglalkoztathatják határozott idejű szerződéssel, munkaerőkölcsönzőn keresztül, foglalkoztathatja alvállalkozó is, ami László Zoltán szerint átláthatatlanná teheti a foglalkoztatási helyzetet egy-egy vállalatnál. Szerinte a jogalkotó vagy nem értette meg ezt, vagy tudatosan nem zárta be azokat a kiskapukat, amelyek alkalmasak arra, hogy egy-egy cég fokozatosan vendégmunkásokra cserélje magyar munkavállalóit.
További kockázatot jelent a határozatlan idejű szerződéssel dolgozó magyar munkavállalókra szerinte, hogy számos esetben kevesebbe kerül elbocsátani őket. A vendégmunkások ugyanis határozott idejű, két éves szerződéssel érkeznek Magyarországra, vagyis ha időközben felmondanak nekik – ha csak nem követtek el súlyos vétséget a munkáltató ellen –, akkor munkáltatónak ki kell fizetnie nekik a két évre járó bérüket. László Zoltán aláhúzta: szükség van a vendégmunkásokra, mert Magyarországon munkaerőhiány van, számos vállalatnál rendben működik a foglalkoztatásuk. A fentiekhez hasonló ügyekben elmondása szerint nem nemzetiségi, hanem társadalmi kérdésről van szó, hiszen az érintett magyar munkavállalók munka nélkül maradnak, fogyasztásukkal sem járulnak hozzá a magyar gazdaság működéséhez, és a helyzet feszültséget okozhat a vendégmunkások és a hazai dolgozók között.
A vendégmunkások a magyar munkavállalóknál nem kereshetnek kevesebbet, ám ennek ellenére is olcsóbb lehet a munkáltatóknak a foglalkoztatásuk, mert sokkal kisebb eséllyel esnek ki a termelésből: munkásszálláson élnek, a családjuk nem Magyarországon él, ezért nincs akkora igényük magánéletre – és szívesen túlóráznak azért is, mert minél több pénzt szeretnének hazavinni. – Az olcsó munkaerő nem csak az alacsony bért jelentheti. A magánéletnek vagy a betegszabadságnak is ára van – mondta László Zoltán, aki szerint a munkáltatók sok esetben nem akarják megfizetni ezt az árat.
Forrás: hang.hu
