A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek értetlenségének ad hangot a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványok láttán a munkaidő-szervezéssel összefüggésben. E törekvéseket már 2017 tavaszán a szakszervezetek a munkavállalók elemi felháborodását látva a Parlament Gazdasági Bizottsága előtt elmondott érveikkel visszavonatták.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a munkaidő-szervezéssel kapcsolatban a Munka törvénykönyvét módosító egyéni képviselői indítványokat.
Három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat szerint, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlan tart. Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi.
A kormány ismét az egyéni képviselők mögé bújva akarja megváltoztatni a munkavállalók alapvető munkakörülményeit, hogy kikerülje az előzetes egyeztetést az érdekvédőkkel.
A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint a szakszervezeti körökben egyre érzékenyebb téma a nem szakszervezeti tagok és a szakszervezetek által elért bármely eredmény viszonya. Egy munkahelyen a munkáltató és a szakszervezet köt Kollektív Szerződést (KSZ) és bérmegállapodást. Ezek hatálya valamennyi munkavállalóra kiterjed, a nem szervezett és a szervezett munkavállalókra egyaránt. A szakszervezeti tag tagdíjával hozzájárul a szakszervezetek működéséhez, a nem tag pedig a partvonalról szurkol, vagy inkább bírál.
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
A Portfolio Private Health Forum 2018 rendezvény egyik központi témája volt a magyarországi egészségügyi rendszer finanszírozásának jövője, főleg annak fényében, hogy januártól a vállalati egészségbiztosítások adóelőnyének megszűnése új helyzetet teremt. A témában lebonyolított közönségszavazások is egyértelmű eredményt mutattak – írja a Portfolio.
A munkaadók szerint sokba kerül nekik a parlament döntése a béren kívüli juttatásokról – írja az mfor.hu.
A nyugdíjminimum nagyon kevés embert érint, mert a havi 28 500 forintos juttatásban részesülő ellátottak aránya tizedszázalékban mérhető a kormány szerint. De ha ez így van, a kabinet miért nem emeli fel ezt a nevetségesen alacsony összeget? – ezt veti fel a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata.
A kormány 2018. október 29-én éjjel adta közre a központi közigazgatásban végrehajtandó létszámleépítésről szóló határozatát. A határozat címe „a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedések”. A határozat címe modernizációról, a valóságos tartalom pedig felmentésről, felmondásról és ezekkel kapcsolatos intézkedésekről szól. Álláspontunk szerint a modernizációra valóban szükség lenne, ami feladatcsökkenést, egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést és jelentős hatáskör decentralizálást jelentene. Ezeket követően lehetne a létszámcsökkentést végrehajtani a tíz éve befagyasztott közszolgálati bérek 50 %-os emelésével összekötve.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu