Nemrég jött ki a legfrissebb Eurostat-statisztika: egy év alatt 75 ember szenvedett hazánkban halálos munkahelyi balesetet. Ami annyit tesz: 100 ezer magyar dolgozóra 2,75 halálos baleset jut, vagyis átlagosan minden ötödik nap meghalt egy magyar dolgozó – írta meg a hvg.hu.

Meghalt tehát 75 magyar dolgozó munkavégzés közben, a sérültek száma pedig közelít a 24 ezerhez. Ez utóbbi adat négy év alatt mintegy húsz százalékos növekedést mutat – hívta fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

Április 28-a a munkabalesetek világnapja.

Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról a dolgozókról, akik életüket vesztették munkavégzés közben, vagy sérülést szenvedtek. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.

A MASZSZ emlékeztetett arra közleményében, hogy ugyan történtek a tavalyi évben pozitív változások a munkavédelmi érdekegyeztetés tekintetében – például a munka törvénykönyvének módosítása, amely többek között a munkavédelmi képviselők oktatását is jelentősen megszigorította, vagy éppen a mezőgazdasági ágazatban lezajlott kormányzati kampány, amely többek között a munkavédelmi képviselők oktatását is jelentősen megszigorította –, ám nincs okunk felhőtlen örömre.

A 2016-ban megalkotott Munkavédelem Nemzeti Politikával kapcsolatban nagy volt az előzetes várakozás, a tekintetben, hogy intézkedései majd jelentősen javítják a hazai munkavédelem helyzetét, segítenek csökkenteni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, a munkabalesetek számát.

Sajnos nem így történt

– fogalmaz a MASZSZ.

A munkabalesetek száma ugyanis megállíthatatlanul és folyamatosan nő. A halálos kimenetelű munkabalesetek száma nem változott – évi nyolcvan körül alakul –, de továbbra is elfogadhatatlanul magas.

Meg kell találni, fel kell tárni, el kell mondani a bekövetkezésük valódi okait. Egyébként 2010-ben alig több mint 17 ezer, tavaly viszont már csaknem 24 ezer munkahelyi baleset következett be

– figyelmeztet a szövetség.

2018-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,8 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen munkavédelmi normasértést. A MASZSZ szerint a legrosszabb a helyzet a kis- és közepes vállalkozásoknál, mivel úgy látják, hogy ezek a cégek a munkavédelmi célú ráfordításokban költséget és nem hasznot látnak, ellenérdekeltek az ilyen kiadások növelésében, a munkakörülmények javításában.

Ennek egyenes következménye az ilyen vállalati kultúrában amúgy sem magas fokú munkavédelmi tudatosság leértékelődése, a munkavédelmi helyzet folyamatos romlása.

A munkabalesetek száma közel négyszeres, míg a halálos munkabalesetek száma huszonötszörös nagyságrendű a nagyvállalatokhoz képest.

A másik fő ok az érdekvédelmi szervezet szerint a munkavédelmi ellenőrzések alacsony hatékonysága, a bírságoknak ugyanis álláspontjuk szerint nincs elrettentő ereje.

A MASZSZ elemzését ide kattintva lehet elolvasni.

Az biztos, hogy tavaly 75 ember vesztette életét és közel 24 ezren sérültek meg Magyarországon munkavégzés közben.

Egy dolgot ezzel kapcsolatban feltétlenül fontos kiemelni:

az Alaptörvény XVI. cikkének 3. bekezdése is rögzíti, hogy minden munkavállalóknak joga van az egészségét, a biztonságát és a méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Vagyis a munkáltatóknak kötelességük lenne a munkavállalóik egészségét és biztonságát kiemelten kezelniük, és nem spórolni az emberi életeken.

Forrás: Mérce