A koronavírus okozta humánjárvány, és ennek hatására fellépő gazdasági válság jelentős terhet jelent a társadalom számára. Veszélybe kerültek a munkahelyek, korábban tartósnak hitt foglalkoztatási formák szűntek meg, és ismét a munkavállalók jogai sérültek.
A gazdasági visszaesés kapcsán újra előtérbe került a közmunkaprogram, mint lehetséges eszköz a válság munkapiaci hatásainak tompítására, ezért időszerű a program korábbi tapasztalatainak összefoglalása. A 2011-2017-es időszak adatai azt mutatják, hogy a közmunkaprogramban résztvevők 50 százaléka korábban inaktív volt, és a közfoglalkoztatottak több mint ötöde volt képes később az elsődleges munkapiacon elhelyezkedni. A közmunkaprogram elsősorban az alacsonyan képzettek számára kínált munkalehetőséget, a közmunkások 80 százaléka a program keretében szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozott. Összességében a közmunkaprogram a jelenlegi válságban is áthidaló megoldásként segítheti az alacsonyan képzetteket, amíg a gazdasági növekedés megindulásával párhuzamosan a munkaerő iránti kereslet újra emelkedni kezd – olvasható a napi.hu-n.
Kásler Miklós miniszter 2020. szeptember 16-án a Facebook oldalán megjelent interjúban a következőket nyilatkozta: „azok a pedagógusok, akik a munkahelyükön kapták meg a fertőzést, tehát Covid-pozitívak, ők teljes táppénzre jogosultak, de nemcsak ők, hanem a szoros kontaktjaik is, tehát mindazok a pedagógusok, akik a munkájukat az iskolában nem végezhetik, mert karanténban töltik az idejüket.”
Sokan keresnek kölcsönzött munkaerőt, és még többen állnának így munkába. A válság előtti időkhöz képest viszont még mindig 10-15 százalékkal dolgozhatnak kevesebben munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül – írja a HVG.
Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 28-án új uniós irányelvre tett javaslatot az Európai Parlement (EP) számára.
A programozók és a könyvelők érezhetik munkájukat a legnagyobb biztonságban, irántuk még nőtt is a kereslet tavaly óta. Más területeken viszont akkora volt a visszaesés tavasszal, hogy most akár 150-200 százalékkal többen jelentkeznek egy állásra – írja a Növekedés.
A koronavírus okozta járvány következtében a gazdaságot érintő működési zavarok mérséklése érdekében a munkáltatók gyakran éltek a munkaidő-csökkentés eszközével. A járványügyi veszélyhelyzetet megelőző időszakhoz képest rövidített munkaidőben dolgozók száma júniusban tetőzött, de szeptember végén még mindig 123 ezren voltak, közülük 76 ezer főnek legalább a felére csökkent a munkaideje. Legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén éltek a munkáltatók ezzel az eszközzel - olvasható a KSH Statisztikai Tükör elemzésében. A napi.hu cikke.
Éppen a Magyar Tudomány Ünnepének napján, november 3-án tárgyalja az Országgyűlés azt a törvénytervezetet, amely az egykori akadémiai kutatóhálózat (ma: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) dolgozóit megfosztja a közalkalmazotti státuszuktól, és átsorolja őket a Munka Törvénykönyve hatálya alá. A változtatást a fenntartók képviselői informálisan régóta lebegtették, de érdemi konzultáció a munkavállalói érdekképviselettel nem történt sem a státuszváltás kapcsán, sem más ügyekben. A Mérce cikke.
Orbán Viktor azt ígérte áprilisban, hogy annyi munkahelyet fog a kormány teremteni, mint amennyit a vírus elpusztít, szeptemberben pedig azt nyilatkozta, hogy már teljesítették a vállalásukat – idézi föl az RTL Klub Híradója.
A 2020. április 10-én bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv értelmében nyelvvizsga hiányában is szerezhettek diplomát, akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek. Az oktatas.atlatszo.hu cikkében most annak jártak utána, hogy hogyan alakul ez 2021-ben: továbbra is érvényben marad-e a nyelvvizsga-mentesség, és amennyiben igen, kik és milyen feltételekkel élhetnek a kedvezménnyel.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu