A gazdaság hosszú távú növekedése leginkább két dologtól függ. Az egyik a rendelkezésre álló munka, a másik meg a tőke. Persze a kettő mágikus kapcsolatából és felhasználásából létrejövő termelékenység is fontos. A Covid-válság pedig mindenre hatással lehet, főleg ott, ahogy kifejezetten nagy a járvány – írja a Portfolio.

Nem meglepő, hogy a világ a K-alakú kilábalás irányába indult el a tavalyi év végén, és az sem, hogy az idei év első felében is hasonló lehet a helyzet. Azok az országok, amelyek sikeresen kezelték a koronavírus-járványt (ahol de facto nincs járvány), már elindultak a növekedés útján. A járványt elfojtó és a gazdaság működését gyorsan helyreállító országok főként Ázsiában vannak, de jól teljesített Ausztrália is.

Ugyanakkor az Egyesült Államok és az Európai Unió mindeddig képtelen volt hatékonyan kezelni a helyzetet, így a gazdaság kilábalása is várat magára. A koronavírus-járvány második, őszi-téli hullámában olyan sok megbetegedés történt, amely túlterhelte a kórházakat, ennek eredményeképpen pedig sosem látott halálozási adatok érkeztek szerte a nyugati világból. Még úgy is, hogy közben – elkésve ugyan, de – szinte mindenhol szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be ősszel, ami miatt az első hullámot követő, tavaly nyári helyreállási periódus után újra megtorpantak a gazdaságok. Így történhetett meg, hogy hatalmas járványhullám söpör végig a nyugati országok többségében, ahol az emberek jórészt otthonaikban várják a járvány végét, a kisebb-nagyobb szigorításokat és lazításokat, végső soron a magas átoltottságot.

De mit is jelent mindez a gazdaság számára? Nos, arról már többször írtunk, hogy a járvány elleni védekezés és a gazdasági növekedés között nincs trade off: ha egy ország időben lép fel a vírus ellen, akkor a hatékony járványkezeléssel az emberélet mellett megmenti a gazdaságot is. Ők már elindultak a kilábalás útján, vagyis a K felfelé tartó szárán vannak. Nekik igazán jó esélyük van arra, hogy visszatérjenek a válság előtti növekedéshez, hiszen a gazdaságot (és a termelési tényezőket) nem érte olyan megrázkódtatás, ami miatt ennek az ellenkezőjét gondolhatnánk. Kivéve persze akkor, ha olyan országokkal szoros a külkereskedelmük, ahol elszabadult a járvány. Végső soron azonban a lényeg az, hogy a járvány ellen sikeresebben harcoló országoknak nagyobb esélyük van visszatérni a válság előtti növekedési trendhez, mint azoknak, ahol nagyon súlyos és tartósabb a gazdasági visszaesés. Akár egy valós háborúban, a koronavírus elleni harcban is hasonló a helyzet:

Ahol robbanásszerűen nő a fertőzöttek száma, ott hosszabb időre búcsút mondhatnak a gazdasági növekedésnek. Éppen ezért fontos megvizsgálni, hogy mi történhet a gazdasággal azokban az országokban a következő időszakban, ahol kifejezetten sokan esnek túl a betegségen és hosszabb ideig tartanak a szigorú lezárások. Azok a korlátozások, amelyek szükségesek az elszabadult vírus visszaszorítására, azonban jól működő, erős vállalatokat is a megszűnés szélére sodorhatnak.

Tőke

Ahol tombol a járvány, ott a korlátozó intézkedések miatt számos szektor átmenetileg gyakorlatilag megszűnik létezni. A kormányok igyekeznek (lehetőségeikhez képest) támogatni ezeket a szektorokat, cégeket, hogy túléljék a nehéz időszakot, de a források sem végtelenek. A költségvetési hiányok már 2020-ban hatalmasra duzzadtak, így 2021-ben már nem igazán növelhetőek tovább a deficitek és a már most is nagyon jelentősen megemelkedett államadósságok.

Mindenesetre annyi biztos, hogy minél hosszabb ideig tart a járvány, annál valószínűbb, hogy egyre több olyan vállalat lesz, amelyik nem bírja ki a nehéz időszakot, így kapacitások épülnek le.

Vagyis egyszerűen arról van szó, hogy csődbe kerülnek éttermek, pubok, hotelek, színházak, mozik. Nem csoda, hogy Magyarországon a járvány második hullámában a vendéglátósok folyamatosan hallatják a hangjukat, hogy nem bírják már a lezárásokat. Sok szolgáltató, munkavállaló pedig a járvány közepette új munka/tevékenység után néz.

A kapacitások leépülése pedig nemcsak a járvány idején vetik vissza a gazdaságot, hanem azt követően is, hiszen hiába lenne kereslet a krízis után (az emberek pótolnák az elhalasztott vásárlásaikat, fogyasztásukat), ha csökken a kínálat. Vagyis hiába szeretnénk elmenni a kedvenc éttermünkbe vagy mozinkba a válság után, ha közben csődöt jelentettek.

A tömeges bedőléseket igyekszik elkerülni számos kormányzat, lélegeztetőgépen tartva a szolgálató szektor egy részét, hogy a cégek a járvány után újra megnyithassák kapuikat. Azonban minél tovább tartanak a lezárások és minél tovább maradnak bevételek nélkül a vállalatok, annál több megy csődbe közülük (megfelelő állami támogatások nélkül). Ebben az esetben pedig a makrogazdasági egyensúly a válság előttinél alacsonyabb kibocsátási szinten stabilizálódik és az adott ország gazdaságának növekedési kilátásai szerényebbek is lesznek a következő évekre vonatkozóan annál, mint amire a krízis előtt számíthattunk. 

Munka

El is érkeztünk a járvány által leginkább sújtott növekedési hajtóerőhöz, mégpedig magukhoz az emberekhez. A koronavírus-járvány leegyszerűsítve abban különbözik az influenzától, hogy sokkal többen halnak meg miatta, illetve sokkal többen kerülnek súlyos állapotba, akik kórházi kezelést igényelnek. Akiknek súlyosra fordul az állapotuk a koronavírus miatt, azoknál jellemzőek a szövődmények is. Számos kutatás szerint ugyanis tartósabb betegségek alakulnak ki a koronavírus miatt, amelyekkel a vírusfertőzés után is együtt kell élniük a vírusból kigyógyultak egy részének. Sőt, olyanoknál is lehetnek szövődmények, akik nem kerültek súlyos állapotba. Ezt nevezik long Covidnak, ami arról szól, hogy a fertőzés leküzdése után is hosszú ideig különböző problémáik lehetnek az embereknek.

"A hosszú távú hatásokat csak hosszú távon ismerhetjük meg. Egy évvel a vírus felbukkanása után azt tapasztaljuk, hogy olykor olyan maradandó károsodásaik vannak a kórházban ápolt betegeknek, amelyekkel hónapokkal később is együtt kell élniük" – mondta a Portfolio-nak Rusvai Miklós virológus professzor.

Joggal feltételezhetjük, hogy olyan elváltozásokat okoz a szervezetükben az új koronavírus, hogy valószínűleg a későbbiekben is hajlamosabban lesznek különböző betegségekre

- fogalmazott a kutató.

"A vírus károsítja az érfalakat a szaporodása közben, így növeli a trombózis- és infarktushajlamot, tüdőembóliát okozhat, illetve károsíthatja a szívizmot is. Enyhe tüdőgyulladás esetén a tüdő regenerálódik, azonban hosszan tartó, súlyos tüdőgyulladásánál erre kisebb az esély, tüdőfibrózis alakulhat ki, így tartósan csökken a tüdő kapacitása" – hangsúlyozta Rusvai. "A szívizom jellemzője pedig az, hogy a regenerálódás nem lehetséges, így a vírus hatására elpusztuló szívizomsejtek nem pótlódnak" – ismertette. Rusvai hangsúlyozta, hogy a long Covid egyik jellemző tünete a tartós fáradékonyság, amely sokszor csak hosszú hónapok után enyhül. Ez a szövődmény egyébként a 2002-2003-ban terjedő SARS-ra is jellemző volt.

Az új koronavírushoz nagyon hasonló SARS-ból kigyógyultak évekig is együtt kellet élniük a szövődményekkel. Egy tanulmány szerint a SARS után a páciensek 20%-a a gyógyulttá nyilvánítás után egy évvel sem tudott teljes munkaidőben dolgozni. Egy másik vizsgálat szerint a betegségen átesettek 40%-a küzdött még 3 év múlva is krónikus fáradtsággal. Ám attól, hogy a SARS-nál ez így alakult, még nem biztos, hogy a SARS-Cov-2-nél is így lesz.

De a Pécsi Tudományegyetem virológusai (Pécsi Virológusok) is arra hívják fel a figyelmet, hogy az új koronavírus nem csupán akut fertőzést, hanem hosszú távú életminőség romlást is képes okozni, amennyiben teljes valójában, természetes fertőzésként találkozunk a vírussal. Egy 56 országban végzett, több mint 3000, súlyos fertőzésen átesettet vizsgáló tanulmány előzetes adatai szerint a páciensek 96%-a számolt be 90 napon túl is fennmaradó tünetekről. A legtöbb érintett 7 hónap után is életminőség romlásról számolt be, és 6 hónapos intervallumban nem volt képes a korábbi munkavégzésével azonos szinten teljesíteni.

Azt senki sem tudja, hogy mi lesz velük 5-10 év múlva, vagyis azt, hogy a szövődmények meddig tartanak, de mostanra már egy év eltelt a vírus megjelenése óta. A legfrissebb tanulmányok pedig arról szólnak, hogy a szövődmények több hónapig biztosan eltarthatnak. Vannak olyanok is, akik megússzák az új koronavírust enyhe, megfázásos tünetekkel vagy tünetek nélkül. Nekik szerencséjük van, hiszen nem kerülnek kórházba vagy lélegeztetőgépre, de a rossz hír az, hogy a tünetmenteseknél is kialakulhatnak szövődmények. Akik enyhe tünetekkel vagy tünetek nélkül átvészelik a fertőzést, azok közül is vannak, akik még hónapokkal a betegség után is érzik a koronavírus utóhatásait, szövődményeit. 

Az adatok nem csupán a hosszútávú egészségügyi és mentális romlást vetítik elő a betegségen átesettek jelentős részében, hanem a gazdaságra gyakorolt, munkaképességi mutatók romlását

– vélik a Pécsi Tudományegyetem szakértői.

Rusvai Miklós professzor is hasonlóan látja, aki további szempontokat is felvet. „A nemzetközi statisztikák alapján jelentősen megnő a pszichés zavarok aránya a fertőzöttek között (depresszió, személyiségzavarok stb.), sőt, a különböző korlátozások hatására az egész társadalomban nő az alkoholizmus (otthon ülve többet iszunk) és a kapcsolati erőszak aránya, aminek a hosszú távú hatásait még csak sejteni lehet” – mondta Rusvai.

Azokban az országokban tehát, ahol a vírus tömeges megbetegedéseket okoz, így a lakosság jó része átesik a fertőzésen, azzal is szembe kell nézni, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel a koronavírus-járvány után. Amikor már nem a koronavírus terjedése lesz a fő probléma, hanem a long Covid okozhat gondokat az egészségügyben. Könnyen lehet, hogy Magyarországon is Post-Covid osztályokat kell létrehozni a kórházakban, amelyek a koronavírus-fertőzésből kigyógyult, de tartós betegségekkel küzdők rehabilitációját és kezelését végzi majd. És nemcsak az egészségügyben lehetnek kihívások, ahol megfelelő ellátást kellene nyújtani az embereknek, hanem a gazdaságban is, hiszen lehetnek olyanok, akiknek csökkenhet a munkaképessége. Azt még megbecsülni sem lehet, hogy hány ilyen emberről lehet szó, annyi azonban biztos, hogy

MINÉL TÖBBEN FERTŐZŐDTEK MEG EGY ORSZÁGBAN AZ OLTÁSSAL SZEREZHETŐ NYÁJIMMUNITÁS ELŐTT BÁRMELYIK HULLÁMBAN, VAGYIS MINÉL NAGYOBB A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY, ANNÁL TÖBB EMBERNÉL ALAKULNAK KI SZÖVŐDMÉNYEK.

Munkaerőpiaci szempontból pedig egy klasszikusabb probléma a hosszabb távú munkanélküliség hatása. Ez nem a koronavírus betegségével függ össze, hanem a koronavírus terjedése elleni védekezés (korlátozások) okozta gazdasági válsággal. A válságok során sokan elveszítik az állásukat, a növekvő munkanélküliség közepette pedig vélhetően nem mindenki fog tudni állást találni akkor, amikor javul a helyzet.

Akik hosszú ideig vannak távol a munka világától, azoknak megkopik a tudásuk, illetve esetükben nagyobb eséllyel alakulnak ki bizonyos szenvedélybetegségek. Minél hosszabb ideig munkanélküli valaki, annál nehezebben talál állást az elsődleges munkaerőpiacon. Szerencsére egyelőre Magyarországon nincs szó arról, hogy tömegek maradnának távol a munkától hosszú ideig, azonban minél tovább tart a járvány és minél lassabban áll talpra a gazdaság, annál nagyobb esély van a tartós munkanélküliek számának a növekedésére is. A legfrissebb adatok pedig már ennek a problémának a kialakulására is utalnak.

Termelékenység

Hogy a részben leépülő termelőkapacitások és a munkaképesség esetleges csökkenéséből milyen mágikus kapcsolat adódik hosszú távon, azt egyelőre nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy a járvány közepette Magyarországon csökkent a termelékenység. 2021-ben a cégek egy része elvérezhet, másik része pedig megerősödhet, így növelheti a piaci részesedését.

A Covid időszaka alatt voltak és vannak, akik képesek fejleszteni, új technológiákat bevezetni, és hatékonyabban tudják szervezni a munkát. A digitalizáció és a hatékonyabb munkavégzés hatására pedig jobb eredményeket tudnak elérni. A munkavállalóknak javul a termelékenységük, mert jobb eszközökkel, gépekkel tudnak dolgozni. Mindennek a fejlesztését a vírus miatti kényszerű home office is gyorsította.

Azt azonban még nem tudjuk, hogy a következő években miként alakul nemzetgazdasági szinten a termelékenység. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepük lesz a kormányoknak, amelyek igyekezhetnek magasan tartani a beruházásokat és támogatni a fejlesztéseket. 

De mi a helyzet Magyarországon?

A mindenkit érdeklő kérdésre az alábbi grafikont hívjuk segítségül. Itt látható, hogy a 2008-2009-es világgazdasági válság el nem múló nyomot hagyott az ország gazdaságán, azonban az elmúlt években a GDP-növekedés trendje (kék vonal) kedvezőbb volt, mint a válság előtti (narancssárga) szakaszban, vagyis a növekedési képességünk sokat javult 2019-ig. Mindeközben a túlhevülés jelei látszódtak már, ami miatt a 2008-2009-es válság előtti trend elérése kérdéses volt. A trendhez való felzárkózást mégsem ez a jelenség törte meg, hanem a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság. Ahogy a grafikon végén látható (zöld vonal), lefelé kanyarodott a GDP tavaly.

Ami a kilátásokat illeti, egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy az idei év sem a gyors növekedésről szól. Magyarország egyelőre ugyanis az európai országokkal együtt a K alsó szárán van. És ez egészen addig így lesz, amíg a járvány itt van a kontinensen/az országokban, ami miatt szigorú korlátozások között kell élni az életünket. Az év első fele tehát még lezárásokkal terhelt lesz a kontinensen, míg az év második fele már növekedéssel telhet.

Mindemellett már tavaly megemelkedett a költségvetési hiány és az államadósság, vagyis olyan mértékű fiskális impulzusra nem igazán lehet számítani, ami gyorsan a 2012 és 2019 közötti trendvonalra tolná vissza a GDP-növekedést. Mindeközben a 2020 előtti időszak felzárkózásában fontos szerepet vállaló monetáris élénkítés is a határaihoz érkezett (0%-os kamat, élénkítőprogramok). Ebben a helyzetben a meggyengülő vállalatok és a long Covid emberekre gyakorolt bizonytalan hatásai miatt a válság előtti trendhez való visszatérés biztosan nem lesz könnyű feladat.

Forrás: Portfolio