A nyugdíjas szövetkezetek létrehozására 2017 júliusától nyílt lehetőség, annak idején az ötletgazda Kósa Lajos azt mondta, el kell érni, hogy két éven belül legalább 800 ezer, 1 millió nyugdíjas tartozzon a szövetkezeti világhoz. Megnéztük, mennyire sikerült mozgósítani a nyugdíjasokat. A 24.hu írása.

Mintegy 80 ezren dolgozhattak tavaly a nyugdíjas szövetkezeteknél

Adatokat kértünk a statisztikai hivataltól, de mint megtudtuk, azt nem tartják nyilván, hány nyugdíjast foglalkoztatnak a szövetkezetek, csak azt, hogyan alakult a foglalkoztatott nyugdíjasok összlétszáma. Ahogy az ábrán is látszik, érzékelhetően gyarapodott a számuk: durván másfélszer annyi foglalkoztatott nyugdíjas lett 2020-ra, mint ahányan négy évvel korábban volt. A nyugdíjas szövetkezetek indulásának évében, 2017 elején bő 80 ezer, tavaly a második negyedévben már több mint 140 ezer nyugdíjas foglalkoztatottat jelzett a statisztika. Azután megtört a lendület, a harmadik negyedévre – nyilván nem függetlenül a járványtól – mintegy 20 ezres létszámcsökkenés következett be:

Ha a hivatalos statisztika nem is, a szövetkezeteket tömörítő szervezet nyomon követi a taglétszámot. Az első teljes évben, 2018-ban mintegy 25–30 ezer tag vállalt munkát a szövetkezeteknél, 2019-ben pedig már több mint 80 ezer fő, és becslés alapján a 2020-as évben is nagyjából ugyanennyi – válaszolta érdeklődésünkre Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségének (KözÉSZ) alelnöke. Ezek szerint, míg 2018-ban a nyugdíjasok alig több mint negyedét foglalkoztathatták a szövetkezeteknél, 2019-re már majdnem 70 százalékukat, és tavaly is majdnem kétharmadukat.

Vagyis feltehetőleg részben a korábban már dolgozó nyugdíjasok mehettek át a szövetkezetekhez, miközben új kört is bevonzhatott a bevezetett foglalkoztatási forma.

A tagság létszáma hasonló ütemben nőtt, mint a foglalkoztatottak száma, azonban abban nem volt visszaesés a vírushelyzet miatt, hiszen ha nem is akadt munka, attól még nem volt szükség a szövetkezeti tagságok megszüntetésére. A taglétszám átlagban 10–15 százalékkal magasabb egyébként, mint az aktívan munkavállalók száma – kaptuk az eligazítást az adatok értelmezéséhez.

Nem minden szövetkezetnek jött be a számítása

Az Opten adatai alapján összesen 168 nyugdíjas szövetkezet kérte a bejegyzését, közülük tizenegyet be sem jegyeztek, kettő ellen kényszertörlés, nyolc ellen végelszámolás indult, huszonhármat már töröltek, így maradt 124 darab. Ha azt nézzük, hogy a több mint 30 éves múltra visszatekintő iskolaszövetkezetek száma nem éri el a kétszázat, akkor bő három év alatt a 124 nyugdíjas szövetkezet léte azt támasztja alá, hogy van potenciál bennük – értékelte a helyzetet Dolgos Attila.

Tavalyi adatok még nincsenek, de 2019-ben majdnem 12 milliárd forint árbevételt realizált a szektor, ennek kicsivel több mint a felét az érdekképviseletüket alkotó (zömében országosan működő) 24 közérdekű nyugdíjas szövetkezet produkálta. Összességében a partnercégek száma is növekszik – első körben a kis- és középvállalkozások látták meg a lehetőséget, de mára már sok multinacionális partnerük is van a nyugdíjas szövetkezeteknek.

Arra is kitért azonban az alelnök, hogy vannak olyan szövetkezetek, amelyeknek nem jöttek be a számításaik. Úgy véli, azért, mert nem alakítottak ki jó működési struktúrát, vagy rossz piacot céloztak meg.

Az adóelőny elvesztése nem rossz döntés

2019. január 1-jétől van egységes adóvonzat a nyugdíjasok szövetkezeti és munkaviszonyos foglakoztatásánál. Több szövetkezet alakult azzal a céllal, hogy a cégeknek olyan HR-szolgáltatást nyújtson, ami optimalizálni tudja a költségeket, adminisztrációs folyamatokat. Dolgos Attila szerint ezen szövetkezetek életében jelentős változást hozott az adóelőny megszűnése. Nekik szemléletváltásra volt szükségük annak érdekében, hogy sikeresek maradhassanak a piacon.

Azok a szövetkezetek azonban, amelyek már a kezdetektől az atipikus foglalkoztatási formák előnyeire alapoztak, jól döntöttek, az ő életükben az adóelőny eltörlése nem hozott jelentős változást. Úgy véli, nem rossz döntés, hogy a nyugdíjasoknak hasonló adókörülményeket nyújt az összes foglakoztatási forma, mert így egyértelműen az alapján kell dönteni, hogy a saját élethelyzetükhöz, körülményeikhez mérten melyik az optimális.

Adóelőny nélkül is vonzó lehet

A cégek részéről a nyugdíjas szövetkezetekkel kötött megbízási szerződés költségként elszámolható szolgáltatás. Nagy segítség az adminisztrációs és foglalkoztatási felelősségek átvállalása, továbbá mára olyan nagy adatbázissal dolgoznak a szövetkezetek, hogy a kiválasztási folyamatokat érdemes rájuk bízni, rendkívül hamar tudnak szinte bármilyen pozícióra szövetkezeti tagot javasolni. A szolgáltatási szerződés nem von magával foglalkoztatási kötelezettséget, akkor tudja a plusz munkaerőt igénybe venni a vállalkozás, amikor arra valóban szüksége van – sorolta Dolgos Attila, milyen előnyei lehetnek a nyugdíjas szövetkezeteknek a foglalkoztatók számára.

A nyugdíjasok szemszögéből közelítve megemlítette, életkori sajátosság, hogy a korosztály tagjai nem szeretnek állásinterjúkra járni, hiszen már bőven megfelelő munkatapasztalattal és munkaszocializációval rendelkeznek. A szövetkezeteknél egy helyen tudnak információt gyűjteni a munkalehetőségekről, akár többet is kipróbálva választhatják ki a tökéleteset. Ebben a foglalkoztatási formában rugalmas munkavállalásra van mód, akár heti pár napban vagy napi pár órában is. Rugalmas munkát jellemzően a kis- és középvállalkozások kínálnak, illetve a kereskedelem, szinte mindenhol.

Nem elhanyagolandó tényező az sem, hogy a szövetkezetek nemcsak állást adnak, hanem egyéb szolgáltatásokat is biztosítanak, amelyek eleget tehetnek a korosztály szociális igényeinek. Ilyenek például a nyugdíjas egyetemek vagy a képzések, amelyeken a nyugdíjasok részt vehetnek. Méréseik alapján elsők között van a nyugdíjas korúak motivációját tekintve a társas kapcsolatok építése és a hasznosságérzet fenntartása.

Még érzik a vírushatást

Megkerestünk több szövetkezetet is, de közülük csak a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnökétől, Nyerges Kristóftól kaptunk választ. Ő jól bevált foglalkoztatási formának tekinti, de szerinte az adóelőny 2019-es megszüntetése hátrányosan érintette a szövetkezetet. Ennek ellenére tevékenységükre továbbra is van igény, mind a munkát kereső nyugdíjasok, mind a dolgozókat kereső cégek részéről, mert a szövetkezeti foglalkoztatási forma sokkal rugalmasabb, mint a munkaviszony.

Mind a cégek, mind a nyugdíjasok igénylik a nem folyamatos, napi 4 vagy 8 órás foglalkoztatást, alkalmi, időleges, szezonális, projekt jellegű, helyettesítő, előre nem tervezhető ideig tartó munkákat. A koronavírus-helyzet negatívan hat a tagjaikra és a cégekre is, ezért van mostanában kevesebb állásajánlatuk – foglalta össze.

A járvány miatt volt visszaesés, de már újra növekedőben

Mint az ábrán is látszott, amióta lehetőség van nyugdíjas szövetkezetek alapítására, az ott foglalkoztatott nyugdíjasok száma folyamatosan emelkedett, a pandémia hatására azonban jelentősen, a korábbi mintegy 20 százalékára esett vissza a szektor tavaly februárban az előző évhez képest. Ez érthető, hiszen a legveszélyeztetettebb korosztály éppen a szövetkezetek célcsoportja. Dolgos Attila megemlítette, számos szövetkezet működése kiegészült például azzal, hogy a legnehezebb időszakban elintézték a bevásárlást azon tagjaik számára, akik ezt igényelték. Májustól viszont újra növekedési pályára álltak, és ezt a COVID-19 második hulláma sem törte meg – tette hozzá.

Ez köszönhető a partnerek felkészültségének, a higiéniai szigorításoknak és a munkakörök átalakításának. Jelenleg lassú növekedésben vannak a szövetkezetek. Mint minden válság után, most is úgy látja, hogy az atipikus foglalkoztatási lehetőségek, köztük a nyugdíjas szövetkezetek lehetnek a munkaerőpiaci átrendeződés nyertesei. Szerinte óriási szerepük lesz a növekvő munkaerőigény biztosításában, koordinálásában.  Arra számít, hogy ha minden körülmény ideálisan alakul, akkor 2021 őszére érhetik el a 2020. év eleji eredményeket.

Forrás: 24.hu