A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul a Háttér Társaság jogsegélyszolgálata, miután a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak külön rovatot, a Kuruc.info-nak pedig felületet biztosító Szent Korona Rádió „A magyar iskolák szégyenei: Ők tanítják LMBTQP-ideológiával fűszerezve gyermekeinket” címmel jelentetett meg egy cikket, melyben névvel, fényképpel, Facebook-profillal ellátva listázzák azokat a pedagógusokat, akik meglátásuk szerint a pedofilokat is képviselő „LMBTQ-propaganda” hívei, és „veszélybe sodorják gyermekeink egészséges erkölcsi és nemi fejlődéshez való jogát.” A Mérce cikke.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közkedvelt a munkáltatók körében akkor, ha csak időszakosan, rövid időre, vagy esetileg felmerülő, konkrét feladat ellátásához van szükségük munkaerőre. Ez az atipikus munkaviszony jóval kevesebb adminisztratív terhet jelent és gazdaságilag is kifizetődőbb. Az alábbiakban áttekintjük, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók milyen díjazásra számíthatnak és esetükben hogyan alakul a bérpótlékok mértéke, illetve mire kell figyelniük a munkáltatóknak. Az ado.hu cikke.
Ha a kabinet nem vonja vissza a rendeletet, megtalálták a módját, hogyan szervezhetnek jogszerű, az előírásoknak megfelelő, de mégis érezhető munkabeszüntetést. A Népszava cikke.
Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a G7 oldalán megjelent véleménycikkében fejtette ki gondolatait arról, hogy szerinte logikus volna folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését. Banyár egy olyan javaslattal állt elő, amely teljesen újszerű volna Magyarországon.
Rég volt akkora súlya a nőnapnak, mint az idén, országunk vezető politikusainak ezt valahogy mégse sikerült hangsúlyozniuk – vagy ami még rosszabb, talán felfogniuk sem.
Az esemény egyetlen felszólalója Szabó Zsuzsa volt, aki amellett, hogy a SZEF alelnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is, így a tanárok közelgő, március 16-ra meghirdetett sztrájkja miatt mondanivalója különösen aktuális volt.
Páran talán úgy érzik, hogy a nemek közötti egyenlőségért vívott küzdelem az egyenjogúság kiharcolásával véget is ért, holott a jogi egyenlőtlenségek felszámolásával korántsem értük el a teljes nemi egyenlőséget. Úgy tűnik, a jelenlegi tendenciát tartva még legalább 255 évet kell várnunk, mire a nők és a férfiak közötti bérszakadék megszűnik. Emellett, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban, annak ellenére, hogy magasabban képzettek. Cikkünkben körbejárjuk a munkával kapcsolatos női nemi szerepeket és az ezeket övező uralkodó sztereotípiákat.
A nyugdíjba vonulás elhalasztása nem ritka, mert a nyugdíj-jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése. Az ado.hu cikke.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben azt írja, mivel a kormány nem lép sztrájkköveteléseik teljesítésében, tovább folytatják a sztrájk szervezését.
Lehet-e emberöltő alatt olyan közösségé nevelni a magyart, amely legalább olyan arányban megveti a sokszínűséget és a gondolkodás szabadságát, hogy ebből értelemszerű legyen a konzervatív kurzus szakadatlan politikai uralkodása? A nemzetkísérlet tizenkét éve tart. Az „oszd meg és uralkodj” NER-es olvasata szakmai ellentétek generálásával, ellensúly-szervezetek (baráti intézetek, zsebkamarák) helyzetbe hozásával szítja a tüzet jó egy évtizede. Ezen közben megfélemlítéssel, a források önkényes diszponálásával tartja markában az intellektuális elitet. A Népszava cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu