Az egyre kevesebb tanárért egyre nagyobb harc folyik a magyar iskolákban. A szakképzésben például kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket. Az igazgatók pedig nem értik, hogy az állam miért fizet többet az egyik minisztériumon keresztül ugyanazért a munkáért, mint egy másik minisztériumon keresztül – írja a HVG.
Szeptembertől lép életbe az a kormányrendelet, amely szabályozott keretek között megkönnyíti a nem szomszédos, az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező munkavállalók alkalmazását Magyarországon. Az intézkedés célja, hogy enyhítsen a járvány után erőteljesen beinduló magyar gazdaságban tapasztalható, az előrejelzések szerint több ágazatban súlyosbodó munkaerőhiányon – írja a napi.hu.
Az egészségügyben tavaly kifizetett rendkívüli juttatás miatt 3,5 százalékkal nőttek a keresetek idén júniusban.
A milánói Luigi Bocconi Tudományegyetem kutatói 22 magas jövedelmű országban elemezték a havi születési adatokat 2020 novemberétől 2021 márciusáig, és azt állapították meg, hogy Magyarországon, Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is csökkent a születési arány. Volt, ahol nem csökkent, vagy éppen nőtt: Németországban, Norvégiában, Svédországban és Svájcban.
A szálláshelyek egy részén azon hivatásos vagy civil alkalmazottait kívánja elhelyezni a BRFK, akik nem rendelkeznek budapesti lakhellyel – írja a Népszava.
A gazdaság növekedésének üteme gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de még így is 0,7 százalékkal elmaradt a válság előtti negyedévhez képest.
Amennyiben csak türelmi időszak után vehetik fel a munkavállalók a munkát, akkor erre az időre alapbér jár a dolgozóknak, ha pedig PCR tesztet ír elő a munkáltató a visszatérés feltételeként, annak költségeit is neki kell viselni – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei. Az ado.hu írása.
A járványügyi helyzetben jelentős szerep jut az otthoni munkavégzésnek, amelynek megfelelő jogi szabályozása sajnos a 393/2021. (VII.2.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseivel együtt sincsen. Az alábbi cikkeben azt mutatjuk be, hogy a cím utalásának megfelelően valóban két munkavégzési formáról van-e szó, s ha igen, akkor miben különböznek egymástól, illetve mik a buktatóik. Az ado.hu írása.
Az ADOM Diákmozgalom aránytalanul magasnak tartja, hogy a jövőben félévenként 32 pluszpontokat kapnak a felsőoktatási felvételi eljárásban az önkéntesek.
A kormány egyelőre jelenléti oktatásról beszél, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint azonban ez bármikor változhat.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu