– Jövőre még beleférne az iparűzési adó megfelezése, érdemes rajta elgondolkodni, de a döntéssel meg kell várni, hogy mit hoz a járvány negyedik hulláma – jelentette ki a Népszavának Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint ezt alátámasztanák az idei év pozitív tapasztalatai. Bár azt nem tagadja, hogy volt némi időbeli eltolódás, az érintett kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók kicsit később érezték meg az intézkedés kedvező hatását, mint arra előzetesen számítottak. – Az iparűzési adó felére csökkentése jövőre is segítené a vállalkozásokat, hiszen többet költhetnének fejlesztésre, ráadásul az önkormányzatok sem utasították el egyhangúan. Ha újra terítékre kerül a kérdés, akkor iparkamarai elnökként nem is tehetnék másként, minthogy támogatom az erre vonatkozó javaslatot – tette hozzá Parragh, akit mostanság a miniszterelnök egyik legfontosabb gazdasági tanácsadójaként emlegetnek és legutóbb a minimálbér emelésről is vele egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszter. Az iparkamarai elnök ismét előhúzta régi érvelését, miszerint a jelenlegi iparűzési adórendszer nem igazságos.
Elhárult az utolsó akadály a külső országok polgárainak legális munkavállalást lehetővé tevő európai uniós kék kártya rendszerének reformja elől, midőn az Európai Unió törvényhozása nagy többséggel megszavazta a tagállamok által korábban már jóváhagyott verziót.
A vállalatok többsége nem bírja ki a járulékcsökkentés nélkül a béremelést - jelentette ki Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
Először kinyírta az állam a munkáltatói pénztári befizetéseket a teljes adóztatással, most pedig számon kéri a pénztárakon, hogy nem elég ügyesek a tagtoborzásban. Tény, hogy egyre öregszik a pénztári tagság, és szükség lenne a fiatalok bevonására. Csakhogy ehhez a munkáltatókra is nagy szükség lenne – hangzott el a Pénztárkonferencián.
Hosszú idő után a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című adásában fél nyolc után megszólalt Orbán Viktor miniszterelnök. Beszélt a gazdasági kilábalásról, a negyedik hullámról és az oltások kötelezővé tételének kérdéséről is. Megerősítette, hogy a veszélyhelyzet és a rendkívüli jogrend év végéig fennmarad.
A munkájukat elveszítő fiatalok 37 százaléka a járvány miatt vált állástalanná. Bár 17 százalék azóta már talált állást, 20 százalék még keresi magának az új pozíciót – derül ki a K&H ifjúsági indexéhez készült felmérésből. Ugyanezen célcsoport közel felét – 46 százalékát – nem érintette a pandémia munka szempontjából. Abban az esetben, ha a korosztály jelenleg dolgozó tagjai új állást keresnének, 28 százalékuk úgy véli, könnyen találna állást magának, 43 százalékuk szerint viszont nehezen menne.
A munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatokról a legtöbb embernek a munkahelyi balesetek, illetve a potenciálisan veszélyes munkakörnyezet jut eszébe. Pedig nem feltétlenül kell ahhoz extrém foglalkozás vagy munkahelyszín, hogy a foglalkozásunk egészségkárosító hatású legyen.
„A képzési idő (….) osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti, kétszakos tanárképzésben 12 félév” – áll a többi között a Magyar Közlönyben megjelent, a pedagógusképzést érintő szabályokon módosító rendeletben.
A hatodik évfolyam fölött nem lehet tanügyi intézkedéseket elrendelni még akkor sem, ha egy vagy több tanuló, pedagógus megbetegszik – írja a Pesti Hírlap.
Már az állampolgárok ellátását fenyegeti a túl alacsony bérek miatti elvándorlás a szakszervezet szerint – írja az Index.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu