Az emberminiszter még a tanév elején jelentette ki, hogy önmagában a pandémia nem indoka a tanulók iskolai mulasztásának.
A kormány minden további nélkül megteheti, hogy emeli a jövő évre vonatkozó inflációs várakozását, és ennek megfelelően a jobban emeli a nyugdíjakat a jelenleg tervezettnél. Egyelőre lebegtetik a kérdést. A napi.hu cikke.
Hatalmas a munkaerőhiány az ország szociális intézményeiben. A probléma különösen súlyosan érintheti a hátrányosabb helyzetű térségeket. A szegényebb járásokban az anyagi nehézségek miatt előfordul, hogy a fenntartó nem engedi új alkalmazottak felvételét a szabad pozíciókra, hiába lenne kötelező és szükséges a helyek feltöltése. A beígért jelentős béremelés is egybemosódik a minimálbér növelésével. Nem látszik, hogyan csillapodhatna az ágazat leterheltsége.
Több szakszervezet tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vállalatok nem éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a három éve elfogadott rabszolgatörvény biztosított nekik, így a munkavállalók megúszták, hogy kibabráljanak velük.
Közeledik az év vége, és habár számos munkavállaló kimerítette az éves szabadságát, sok vállalkozásnak problémát jelent, hogy miként adják ki a 2021-ben még bent lévő szabadságok napjait. Ebben a cikkben az aktuális évben ki nem vett szabadság napjainak törvény szerint megengedett következő évre való átvitelét tekintjük át.
Több mint 100 millió forintot fizet ki a Rossmann az oltást felvevő dolgozóinak.
Összesen legalább 5000 magyar pedagógus nincs beoltva, közülük 3000 ember nem is tervezi felvenni a vakcinát, írja az Index a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökére hivatkozva.
„Nagy lehet a tanárhiány a kötelező oltás miatt, ami majd akkor lesz érzékelhető, amikor a diákok az érettségire sem tudnak felkészülni, vagy a túlmunkákat kell kifizetni” – ezt a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke mondta az ATV Híradójának. Az EMMI ugyanakkor azt írta: a pedagógusok 90 százalék körüli mértékben védettek, és még nem lehet tudni, hogy az oltási akcióhét után miként alakul az átoltottság.
Akár munkahelyi kollégáinkról, akár nehéz sorsú embertársainkról, akár közös társadalmi ügyekről beszélünk, a szolidaritás rendkívül fontos dolog. Ha tudatosítjuk, hogy a rendszer problémái nem csak egyéneket érintenek, hanem mindenkire kihatással vannak, elindulhat a lehetséges megoldások felé vezető kollektív cselekvés. Így van ez a lakhatási válsággal is, amely nem csak a hajléktalan emberek vagy a mélyszegénységben élők problémája, de a középosztálybeli és pályakezdő fiatalokra is hatással van. Ha pedig a cél egy szolidáris és igazságos lakáspolitika megalkotása Magyarországon, akkor bizony kollektív cselekvésre van szükség, a döntéshozók számára ugyanis aligha élvez prioritást a téma. A Mérce cikke.
Bár a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága még november 22-én azt írta a 24.hu megkeresésére, hogy a kéményseprőknek november 15-e óta maszkban kell belépniük azokba a házakba, lakásokba, ahol dolgozni fognak, múlt csütörtökön a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke azt mondta lapunknak, hogy a dolgozók erről csak cikkünkből értesültek. Vámos Csaba elnök szerint érdekes kommunikációs felállás az, hogy a sajtónak azt nyilatkozzák, hogy a dolgozóknak maszkot kell hordaniuk, miközben a saját munkavállalóit nem tájékoztatta erről a munkáltató, a BM OKF.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu