Összesen legalább 5000 magyar pedagógus nincs beoltva, közülük 3000 ember nem is tervezi felvenni a vakcinát, írja az Index a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökére hivatkozva.

„Nagy lehet a tanárhiány a kötelező oltás miatt, ami majd akkor lesz érzékelhető, amikor a diákok az érettségire sem tudnak felkészülni, vagy a túlmunkákat kell kifizetni” – ezt a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke mondta az ATV Híradójának. Az EMMI ugyanakkor azt írta: a pedagógusok 90 százalék körüli mértékben védettek, és még nem lehet tudni, hogy az oltási akcióhét után miként alakul az átoltottság.

Akár munkahelyi kollégáinkról, akár nehéz sorsú embertársainkról, akár közös társadalmi ügyekről beszélünk, a szolidaritás rendkívül fontos dolog. Ha tudatosítjuk, hogy a rendszer problémái nem csak egyéneket érintenek, hanem mindenkire kihatással vannak, elindulhat a lehetséges megoldások felé vezető kollektív cselekvés. Így van ez a lakhatási válsággal is, amely nem csak a hajléktalan emberek vagy a mélyszegénységben élők problémája, de a középosztálybeli és pályakezdő fiatalokra is hatással van. Ha pedig a cél egy szolidáris és igazságos lakáspolitika megalkotása Magyarországon, akkor bizony kollektív cselekvésre van szükség, a döntéshozók számára ugyanis aligha élvez prioritást a téma. A Mérce cikke.

Bár a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága még november 22-én azt írta a 24.hu megkeresésére, hogy a kéményseprőknek november 15-e óta maszkban kell belépniük azokba a házakba, lakásokba, ahol dolgozni fognak, múlt csütörtökön a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke azt mondta lapunknak, hogy a dolgozók erről csak cikkünkből értesültek. Vámos Csaba elnök szerint érdekes kommunikációs felállás az, hogy a sajtónak azt nyilatkozzák, hogy a dolgozóknak maszkot kell hordaniuk, miközben a saját munkavállalóit nem tájékoztatta erről a munkáltató, a BM OKF.

Az idén is csökken az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak taglétszám, miközben az oda áramló megtakarítások szépen gyarapodtak. A Népszava cikke.

A béremelés önmagában nem elég a magyar oktatás problémáinak megoldásához, a magyar oktatási rendszer ugyanis alapvetően pazarló. Lannert Judit oktatáskutató írása a Magyar Narancs oldalán.

 

Sakkban tartja a szülőket a koronavírus. Bár hivatalosan nincs arról adat, hogy kilőtt volna a közoktatásban résztvevők körében a fertőzésszám, de szülők tömegei írnak arról a közösségi oldalakon, hogy egy pozitív teszt hogyan állítja a feje tetejére gyerekek és felnőttek a járvány miatt egyébként is bizonytalan mindennapjait.

December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban - jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kiterjesztéssel még tovább csökkenhet az álláskeresők száma, mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók és tartósan munkanélküliek előtt nyílhat új lehetőség az elhelyezkedésre.

A magyarok már nem nagyon akarnak építőiparban dolgozni, ezért külföldről kéne az utánpótlás. A 168 óra cikke.

– A beszélgetés két síkon zajlott: egyrészt arról volt szó, hogy mi van, és arról az ideáról, amihez képest a többség másképp gondolkodik – így foglalta össze egy hozzászóló a Milyen lesz a jövő? című, a Kossuth Klubban szerda este tartott vitát. A Karátson Gábor Kör rendezésében létrejött esemény a Harmadik út – ökopolitikai programtöredékek utolsó, oktatásról szóló fejezetét járta körül, meghívójában pedig adott is mindjárt egy választ a címbéli kérdésre.  A Hang írása.