Munkajogi szakértők szerint nem tudni, kit terhel a felelősség, ha az oltásra kötelezett munkavállalónál mellékhatásokat okozna a vakcina. Az egészségügyi törvény kötelező oltások esetében az állam felelősségét szabja meg. Mivel azonban most nem a miniszter, hanem a munkáltató teheti kötelezővé a Covid elleni oltást, vélhetően az esetleges mellékhatásokból származó károkat is neki kellene megtérítenie.

A munkáltató alapvetően szabadon dönthet, hogy kötelezi-e a munkavállalót a koronavírus elleni oltásra, több szempontot szem előtt tartva azonban mérlegelnie kell. Egy home office-ban dolgozó munkavállaló esetében például nehéz megindokolni a vakcina szükségességét, míg például egy bolti eladónál ez egyértelmű – emelte ki Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

Mint magyarázta, az, ha egy munkáltató, akinek mondjuk van száz munkavállalója, és mérlegelés nélkül mindenki számára elrendelni a kötelező oltást, valószínűleg jogszerűtlen cselekedet, ami ellen keresetet lehet benyújtani a bíróságnál. De egy alapos mérlegelés esetében is felmerülhet a kérdés, hogy ki felel azért, ha például az oltás súlyos mellékhatásaként, még ha nagyon-nagyon ritkán is fordul elő, de elhalálozik egy munkavállaló.

A kormányrendelet azonban erről nem rendelkezik, így vagy az egészségügyi törvényt, vagy a Munka törvénykönyvét kellene alapul venni, ez azonban újabb jogi kérdéseket szül. Az ügyvéd emlékeztetett, az egészségügyi törvény szerinti kötelező oltások (gyermekek kötelező oltása, vagy egy bizonyos munkakör félteleként megszabott oltás) miatti súlyos egészségkárosodért, akár egy halálesetért az állam a felelős. „De ezek mind miniszter által elrendelt védőoltások, szemben a munkáltatók által köztelezővé tehető oltással” – mutatott rá Torsten Braner.

Így marad a Munka törvénykönyve. Az viszont tartalmaz egy „érdekes” rendelkezést, a munkáltatói kártérítés felelősséget, ami egy objektív felelősség – magyarázta a szakember. Ennek alapján, ha a munkavégzéssel összefüggésben keletkezik valamilyen egészségkárosodás, netán haláleset, akkor a munkavállaló vagy annak örököse – anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy valamilyen jogszerűtlen magatartás valósult meg – felléphet kártérítés igénnyel.

A munkáltató azonban nehezen tudná indokolni, hogy az egészségkárosodás miért nem a munkaviszonnyal függ össze, miközben ő maga rendelte el az oltást – hangsúlyozta. Mivel a felelősség kérdése teljesen bizonytalan, a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése a munkáltatók számára kockázatos – fogalmazott a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

Forrás: Infostart