Közeledik az év vége, és habár számos munkavállaló kimerítette az éves szabadságát, sok vállalkozásnak problémát jelent, hogy miként adják ki a 2021-ben még bent lévő szabadságok napjait. Ebben a cikkben az aktuális évben ki nem vett szabadság napjainak törvény szerint megengedett következő évre való átvitelét tekintjük át.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Vannak azonban kivételes esetek, amikor megengedett a 2021-ben ki nem adott szabadság napjait 2022-re átvinni.

• Amennyiben a munkáltató a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben annak a 2022-es évre átnyúló időtartama nem haladja meg az 5 munkanapot. Az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók részére például 2021. december 31. (péntek) napjától 2022. január 7. (péntek) napjáig kiadott 6 munkanap szabadság még 2021-ben kiadottnak tekintendő.
• Az Mt. 123. § (2) bekezdése szerint, ha a munkaviszony 2021. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató csak 2022. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot.
• A munkáltató és munkavállaló között írásban kötött MEGÁLLAPODÁS alapján a 2021. évre számított életkor után járó pótszabadság (1–10 munkanap lehet) a 2022-es év végéig kiadható.
• A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, sőt, kollektív szerződés rendelkezése esetén egynegyedét jogosult legkésőbb 2022. március 31. napjáig kiadni. Vegyük komolyan, hogy e szabályt csak munkáltató számára előre nem látható, nem tervezhető, másként el nem hárítható hátrányt okozó körülmény fennállása teszi alkalmazhatóvá. Ilyenek lehetnek például a baleset, elemi csapás, veszély elhárítása vagy üzemzavar.
• Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt (keresőképtelenség, gyed, gyes, stb.) nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni azt. Véleményem szerint nem jogsértő, ha a munkáltató – főképp 60 napnál több szabadság bent léte esetén – az akadály megszűnését követően nem közvetlenül, hanem csak 60 napon belül kezdi meg a felhalmozódott szabadság folyamatos kiadását.

Szabadság kiadása kapcsán tekintsünk át még néhány fontos szabályt. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít.

Fontos, hogy a szabadság nyilvántartása a munkáltató kötelessége, kiadásának időpontját a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján – határozza meg, amiről legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles tájékoztatni a munkavállalót. Az éves szabadságból 7 munkanappal rendelkezik a munkavállaló, amit – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, ellenkező esetben nem érinti a munkáltató szabadság kiadására vonatkozó azon kötelezettségét, hogy engedélyezze azt a kért időpontra.

2013.08.01-től hatályos az Mt. 122. § (3) bekezdése, miszerint a munkáltató köteles a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő időtartamot biztosítani, amikor mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ebbe az időintervallumba beleszámít a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is. Ettől a 14 napos szabálytól a felek írásbeli megállapodással eltérhetnek.

Tilos a szabadságot előre hozni jövő évről, az Mt. világosan rendelkezik a szabadság esedékességének évében történő kiadásáról. Nem lehet továbbá pénzben megváltani – kivéve ha a munkaviszony megszűnésre/megszüntetésre kerül.

A munkaügyi hatóság komolyan veszi a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és habár a bírság mértékét több összetevő befolyásolja, (milyen rendelkezések megsértése, hány jogsértés miatt szabják ki, egy vagy több munkavállalót érint e) 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet.

A szabadságok napjait tehát vigyük át nyugodtan a jövő évre, ha szükséges, vagy mindkét fél érdeke úgy kívánja, de csak úgy, ahogy azt a rendelkezések engedik.

Forrás: ado.hu