Év közbeni béremelést követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviselet arra hivatkozik, hogy a cégek haszna nőtt, a reálbérek viszont csökkentek, sőt, Magyarországon a legnagyobb mértékben.

Sokszor csaphatunk hozzá a hétvégéhez egy-két plusz napot jövőre, a karácsony is jó hosszú pihenést ígérhet. Itt a munkaszüneti napok jövő évi menetrendje!

Kevesebb mint kétezer friss diplomás, fiatal pedagógus állt munkába az elmúlt tanévben, miközben a nyugdíjba menők száma az ötezret is meghaladhatja idén. Az oktatáskutató szerint tragikus a helyzet.

Bár nem számolta, de Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint képtelenség, hogy három hónap alatt hússzor egyeztettek volna a szakszervezetek a státusztörvényről a kormánnyal, ahogy azt Maruzsa Zoltán állította. Ezek után eléggé kétséges a köznevelési államtitkár azon állítása is, hogy „ebben az évezredben nem volt még ilyen átfogó szakmai egyeztetés törvényjavaslatról”. Nagy Erzsébet szerint nem egy olyan dolog is bekerült a jogszabályba, amit az egyeztetések lezárta után tettek bele.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete reagált arra, hogy Pintér Sándor azt mondta, hozzá még nem érkezett egyetlen tanártól sem felmondás.

Ugyan hivatalosan július elsejétől átkerültek az önkormányzatoktól az államhoz, még most is rengeteg kérdés tisztázatlan a védőnők jövőjét illetően. A százéves hagyományra visszatekintő rendszerrel minden szereplő szerint vannak gondok, de az érintettek abban is egyetértenek, hogy a kapkodva lefolytatott központosítás ezekre nem kínál valós megoldásokat. A Mérce cikke.

Az orvosok szakmai érdekvédelmi szervezete a héten felvetette, hogy tagjai akár passzív ellenállással akadályozzák meg a hatalom által befolyásolt rendszer létrejöttét. A Népszava cikke.

Az Országgyűlés által elfogadott új pedagóguséletpálya-törvény tartalmilag más, mint amely tiltakozást váltott ki, és biztosítja a köznevelési rendszer működőképességének fenntartását és megteremti a béremelés alapját - írta Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palota honlapján megjelent közleményében, hozzátéve, az Országgyűlés által elfogadott törvényt csütörtökön aláírta, és elrendelte annak kihirdetését.

Az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit, így a státusztörvény 2024. január elsejétől hatályba lép.

A státusztörvény szerint a kormány a jövőben csak azokat a szakszervezeteket fogadná el törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, amelynek tagjai a teljes foglalkoztatotti kör minimum tíz százalékát lefedik – írja a Blikk