A kormány érdemi egyeztetés nélkül nyújtja be azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a közszféra területén a szakszervezeti tagdíj levonását – írja közös közleményében hat országos szakszervezeti konföderáció. Ez a magyar munkavállalókat még kiszolgáltatottabbá teszi az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsának munkavállalói oldalát alkotó szervezetek szerint, főleg azt a réteget, amely a közszférában, esküjéhez híven teljesíti feladatait. A Mérce cikke.

„Mindezt egy olyan törvénytervezet benyújtásával, amelynek az indoklása nem fedi a valóságot, többletadminisztrációs terhet ró mind a munkavállalókra, mind pedig az őket képviselő érdekvédelmi szervezetekre„

– fogalmaznak az aláírók: az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Hetedik Szövetség, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), Munkástanácsok Országos Szövetsége, Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).

„Sajnálatos módon, a közszolgálatban dolgozó kormány- és közszolgálati tisztviselők, pedagógusok, közalkalmazottak, adótisztviselők, egészségügyi jogviszonyban állók stb. emberi és szabadságjogai korlátozás alá esnek, így az ő jogérvényesítésük, anyagi és szociális érdekeinek a védelme, az egyéni korlátozottságból fakadóan, más átlag állampolgártól eltérően jóval nehezebb, így a szakszervezeti tagság jelenti számukra szinte az egyetlen kollektív érdekérvényesítési módot”

– írják. A témában megkerestük Csóti Csabát, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnökét, aki lapunknak elmondta, 

„a társadalmi egyeztetésnek nevezett online konzultáció után a tiltakozások, fellépése, véleményezések, és a szakmai érvek hatására nemhogy visszalépett volna a kormányzat ettől a szándékától, hanem egy sokkal erőteljesebb tiltást tett be a szövegbe.”

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány által a parlament elé terjesztett törvénymódosítási javaslat legutóbbi változattában kategorikusan megtiltja a munkáltatónak, hogy közreműködjenek a közalkalmazottak szakszervezeti tagdíjátutalásában. 

A kormány első javaslata szerint jövő év elejétől – az állam működésének egyszerűsítésére hivatkozva – közvetlenül a szakszervezeti tagoknak kellene befizetniük a tagdíjat maguk után. Eddig ez úgy működött, hogy a munkáltató automatikusan és ingyen vonta le a munkások fizetéséből a tagdíjra szánt 1 százalékot. Így a munkásnak a tagdíjfizetésre vonatkozó további teendője nem volt, és a munkáltató automatikusan igazolást is adott a befizetésről, amely adóalapcsökkentő tételként az adóbevallásba is bekerült.

Az „állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat” nevű salátatörvény általános vitáját a múlt hét elején tartották meg a Parlamentben, az elfogadására pedig október végén kerülhet sor.

A szakszervezetek közleményükben különösen szomorúnak nevezik azt, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) annak ellenére sem került összehívásra, hogy a kormányzati szervek szociális, üdültetési és oktatási feladatait ellátó ingatlanok tervezett eladásával kapcsolatban kívánt konzultálni a munkavállalói oldal, továbbá, a konzultáció elmaradásával a kormány nemet mond a teljes közszféra bérhelyzetének közös értékelésére és megoldási javaslatainak kidolgozásra is.

„Az OKÉT a jogszabály által meghatározott egyeztetési terepe az Országos Szövetségeknek és a kormányzatnak, ezt azonban június óta nem hívták össze. Eközben a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF) összehívásra került, itt a szakszervezeti szövetségek rá is kérdeztek a közalkalmazotti tagdíjbefizetés témájára, de a kormányzati oldal képviselői ott azt mondták, hogy ők nem illetékesek ebben az ügyben” 

– mondta el Csóti Csaba.

A szakszervezeti konföderációk közleményükben emlékeztetnek, hogy az Európai Szociális Charta rögzíti, hogy a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nemzeti törvények sem önmagukban, sem alkalmazásuk révén nem csorbítják a munkavállalók szervezkedési szabadságát. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 154. Egyezménye pedig kifejezetten rögzíti, hogy a kollektív tárgyalások elősegítése érdekében olyan intézkedéseket kell tenni, amely erősíti a párbeszéd jelentőségét, az egyezményt ratifikáló államokban. 

Csóti Csaba ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a törvény elfogadását követően hazai és nemzetközi jogosultsági fórumokon próbálják majd megtámadni azt.

Az említett témákkal kapcsolatban a munkavállalói oldal aggodalmát fejezi ki a magyarországi társadalmi és szociális párbeszédben zajló folyamatok miatt, és kifejezett igényként rögzítik közös nyilatkozatban, hogy az európai normákhoz megfelelően, a magyarországi érdekegyeztetés rendszerét, érdemi és tartalmi párbeszéd formájában fenn kell tartani és meg kell erősíteni, ezért 

a törvény egyeztetés nélküli elfogadásának napját, a magyar társadalmi párbeszéd gyásznapjává nyilvánítja.

 Forrás: Mérce