Fordulatot hozhat az idei május elseje a francia szociális feszültségben? Aligha. A nyilvántartások szerint 3,5 millió az állástalanok száma, a munkaképeseknek több mint 10 százaléka nem dolgozik. Napokon belül kegyetlen erőpróba készül. A szocialista kormány a tervek szerint több hónapos huzavona után éppen a május elsejei ünnepet követően a parlament elé terjeszti szavazásra az új munka törvénykönyvet, amely immár hónapok óta borzolja az idegeket. Egyszer már dönteni kellett volna a sorsáról, de Valls szocialista miniszterelnök gyorsan visszatáncolt, elkerülni igyekezvén a borzalmasan fenyegető válságot. Most ellenben éppen május elseje előtt néhány nappal, Pierre Gattaz, a gyáriparosok szövetségének elnöke provokált, ha nem történik semmi ők lépnek, és akkor nézzék meg, mi történik Hollande elnök kormányával...

Decemberben egy bírósági döntés nyomán kiderült, hogy az EU-ból érkező külföldieknek már hat hónap németországi tartózkodás után jár a segély. Ez sokakat kiakasztott, de most a kormány törvénymódosítással orvosolná a hiányosságot, módosítaná a szabályt. Az új törvény szerint csak öt év munka után lennének jogosultak segélyre a külföldiek – írja a Privátbankár.

Két hónapon belül harmadik alkalommal hirdettek kedden sztrájkot a francia vasutasok a kormány által meghirdetett munkajogi reform ellen.

A horvát kormány a nők és férfiak nyugdíjkorhatárát 2023-ig 65 évről 67 évre emelné, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 62 éves korra állapítaná meg, amit tovább szigorítana azzal, hogy 0,3 százalékos havi csökkenést is számolna az idő előtti nyugdíjra - közölte a Hina horvát hírügynökség csütörtökön.

Több száz pedagógus tüntetett hétfőn Bukarestben a román kormány épülete előtt, méltányosabb bérezést követelve a közszférában.

Az osztrák munkaerő védelmében korlátozná a külföldiek munkavállalását bizonyos alacsony bérezésű ágazatokban a burgenlandi tartományi vezető, aki minderről egy csütörtöki rádióműsorban beszélt.

Kelet-Európa mellett az euróövezet déli perifériájának országaiból érkezik a legtöbb munkavállaló Nagy-Britanniába, elsősorban a sokkal jobb brit munkapiaci feltételek miatt - áll a Migration Observatory szerdán ismertetett tanulmányában.

2015 január elsejétől 4 millió munkahely került a 8,5 euró/óra (2651 forint) bérezési kategória fölé Németországban. A 4 milliós szám a német munkavállalók igen jelentős részét, mintegy 10,7 százalékát jelenti – írta a SofortGmbH nyomán a 24.hu.

A görög állami szektor dolgozóinak legnagyobb szakszervezete 24 órás sztrájkba lépett.

Két amerikai államban másfélszeresére, óránként négyezer forintnyi dollár fölé emelik a minimálbért. A nagy kérdés, hogy a drasztikus emelés hatására kevesebb lesz-e a munkahely – írja az Origo.