A szerbiai pedagógus-szakszervezetek a napokban ismét egyeztetést tartanak, amelyen arról határoznak, milyen határidőt adnak a kormánynak a februárban szerződésben foglaltak teljesítésére, és egy esetleges sztrájkról is döntés születik – közölte a vajdasági Magyar Szó.

A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) arra figyelmeztette a munkaadókat, hogy tekintettel a migránsválságra, olcsó munkaerőként kihasználja az inséges pénzügyi helyzetben lévő embereket. A szakszervezetekkel nem lehet azt megtenni, hogy ne minimálbért alkalmazzanak a menekültek részére – szögezte le csütörtökön a Südwestrundfunk (SWR) rádiónak nyilatkozva Reiner Hoffmann, a DGB főnöke. „Ezeknek az embereknek sokkal inkább olyan feltételek mellett kellene dolgozniuk, amelyek megfelelnek a német munkavállalók részére biztosított feltételeknek" – figyelmeztetett a DGB főnöke.

Görögországban nőtt a munkanélküliség júniusban, a görög statisztikai hivatal (ELSTAT) csütörtökön kiadott jelentése szerint júniusban 25,2 százalékra emelkedett a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta a májusi 25,0 százalékról. Tavaly júniusban 26,6 százalékon állt a munkanélküliség.

Nem először szembesül menekültválsággal Németország - pontosan tudják, mekkorát nyerhetnek az olcsó munkaerőn, ha időben eszmélnek – írja a gazdasagiradio.hu.

Járatbeszüntetéseket és újabb elbocsátásokat helyezett kilátásba az Air France, ha nem sikerül költségcsökkentési programjáról szeptemberben megállapodnia a szakszervezetekkel - írta hétfőn az ch-aviation légügyi szaklap.

Kedden ismét sztrájkba lép a német Lufthansa légitársaság pilótáinak egy része, a hosszú távú és légiáru-szállító járatokat érinti a reggel 8-tól este 22 óráig tartó munkabeszüntetés.

A legújabb adatok szerint Romániában Erdélyben a legmagasabbak a bruttó átlagbérek, ahogy eltolódóban a gazdaság súlypontja Bukarestről. A nagy multinacionális vállalatok egy része Erdélybe helyezte a logisztikai központját; növekszik az üzleti forgalom – írja a napi.hu.

Az eddigieknél is keményebb szankciókkal fenyegette meg az alkalmazottaikat törvénytelenül alacsony bérért foglalkoztató munkaadókat kedden a brit miniszterelnök. David Cameron a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap keddi kiadásában megjelent politikai évadnyitó cikkében közölte: a kormány jövő áprilistól bevezeti az úgynevezett nemzeti megélhetési bérminimumot az alacsony keresetűek számára.

A brit kormány bevándorlásellenes retorikája és intézkedései ellenére 2014-ben először meghaladta a nyolcmilliót a Nagy-Britanniában élő külföldiek száma az Oxfordi Egyetem kutatói szerint.

Leronthatják a hitelbesorolást a következő hónapokban, miután a szakszervezetek és a munkáltatók nem tudtak megegyezni a munkaerő-piaci reformokban - vélik közgazdászok. A finn export versenyképessége 2007 óta 10-20 százalékkal romlott az eurózónabeli versenytársakhoz képest, mert a gazdaság gyenge teljesítménye ellenére erősen nőttek a munkaköltségek.