Februártól szabad az élelmiszerboltban fizetni SZÉP-kártyával. Viszont mi nem először kaptunk olyan levelet olvasóinktól, mely szerint egyes élelmiszerüzletekben ez eddig is így volt, annak ellenére, hogy a jogszabály erre nem ad lehetőséget. Most bizonyítékot is szereztünk, hogy tényleg nyitva a kiskapu - írja a 24.hu.
Van olyan iskola, ahol a szakszervezet szerint csak törvénytelen módon tudják megoldani a kötelező oltás miatt kieső pedagógusok okozta problémát – olvasható a Népszavában.
A rendes szabadsággal és a túlórával „trükközés” megmentheti többezer rendvédelmis pluszpénzét, de abban is bíznak, hogy akár már februárban visszaszorul a járvány, s így az oltási kényszer okafogyottá válik. A Népszava.
A PDSZ felmérést végzett arról, hogy az iskolákban hogyan oldják meg a kötelező oltás miatt kieső pedagógusok pótlását – derül ki a Népszava cikkéből. Összesen 638 intézményből kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis szétosztják a kieső pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák mintegy harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki. Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni – írja a Népszava. Vannak olyan iskolák is, ahova tanár szakos egyetemistákat próbálnak toborozni.
A mobiltelefonok bármikor elérhetővé tették a munkavállalókat, akik így kiszolgáltatottá váltak. Ezen akarnak most változtatni – írja a HVG.
A háború óta nem haltak meg annyian Magyarországon egy év alatt, mint tavaly. Kapitány Balázs demográfus számításai szerint 153 ezren hunyhattak el 2021-ben. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a járvány miatt számos orvosi vizsgálat maradt el, ami tovább növelhette a halálozást. Az ATV Híradójának riportja.
Jelentős eltérés mutatkozik a bruttó átlagkereset és a medián átlagkereset között: míg előbbi – ha a munkaadók teljes körét vizsgáljuk – 419 ezer forint, utóbbi már csak 337 ezer forint. Ha pedig ezeket a számokat a nettó keresetekhez viszonyítjuk, Székely Tamás szavaival élve arra juthatunk: „ez a különbség a propaganda és a valóság között”. A nettó átlagkereset ugyanis 279 ezer, a nettó medián átlagkereset pedig 224 ezer forint. Az ATV Start vendége Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke volt.
Se szeri se száma azoknak a módszereknek, amelyekkel a kormányzatok világszerte a koronavírus elleni védőoltás felvételére akarják motiválni vagy éppen kényszeríteni a munkavállalókat. A magyar kormány általános oltási kötelezettséget csak néhány állami szektorban rendelt el, a magánszektor esetében pedig a munkáltatónak adta meg a jogot, hogy eldöntse, kötelezi-e a dolgozókat az oltásra. Az állami szférára érvényes oltási kötelezettség azonban számos olyan területen vezethet az oltást felvenni nem kívánó dolgozók kiesése miatt további létszámcsökkenéshez, amelyek már így is súlyos munkaerőhiánytól küzdenek. A Mérce cikke.
A 2021. július 1-jétől hatályos jogszabály-módosítás rendezi azt a helyzetet, amikor az egyeztetési eljárás során kiadott, véglegessé vált határozatban elismert szolgálati idő, jogosultsági idő utólagos módosítása válik indokolttá – írja az ado.hu.
Czirfusz Márton, Meszman T. Tibor és Molnár Ákos Munkahelyi demokrácia; A Covid–19-válságkezelés és a dolgozók helyzetének átalakulása a magyarországi feldolgozóiparban című tanulmánya elérhető a Friedrich-Ebert-Stiftung honlapján. A kutatás elsődleges kérdése, hogy a magyarországi Covid–19-válságkezelés okozta új beruházási hullám a feldolgozóiparban növelni tudja-e a dolgozói érdekképviselet mozgásterét. A kormányzati válságkezelés a vállalatokat támogatta a dolgozókkal szemben, a szociális párbeszéd visszaszorult. A szakszervezeti érdekképviseletben egyszerre volt szükség a nagyon rövid távú kárenyhítési, a középtávú alkalmazkodási és a hosszabb távú gazdasági átrendeződési folyamatok alakítására. A tanulmány itt tölthető le.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu