Rég volt akkora súlya a nőnapnak, mint az idén, országunk vezető politikusainak ezt valahogy mégse sikerült hangsúlyozniuk – vagy ami még rosszabb, talán felfogniuk sem.
Az esemény egyetlen felszólalója Szabó Zsuzsa volt, aki amellett, hogy a SZEF alelnöke, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke is, így a tanárok közelgő, március 16-ra meghirdetett sztrájkja miatt mondanivalója különösen aktuális volt.
Páran talán úgy érzik, hogy a nemek közötti egyenlőségért vívott küzdelem az egyenjogúság kiharcolásával véget is ért, holott a jogi egyenlőtlenségek felszámolásával korántsem értük el a teljes nemi egyenlőséget. Úgy tűnik, a jelenlegi tendenciát tartva még legalább 255 évet kell várnunk, mire a nők és a férfiak közötti bérszakadék megszűnik. Emellett, a nők még mindig jelentősen alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban, annak ellenére, hogy magasabban képzettek. Cikkünkben körbejárjuk a munkával kapcsolatos női nemi szerepeket és az ezeket övező uralkodó sztereotípiákat.
A nyugdíjba vonulás elhalasztása nem ritka, mert a nyugdíj-jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése. Az ado.hu cikke.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben azt írja, mivel a kormány nem lép sztrájkköveteléseik teljesítésében, tovább folytatják a sztrájk szervezését.
Lehet-e emberöltő alatt olyan közösségé nevelni a magyart, amely legalább olyan arányban megveti a sokszínűséget és a gondolkodás szabadságát, hogy ebből értelemszerű legyen a konzervatív kurzus szakadatlan politikai uralkodása? A nemzetkísérlet tizenkét éve tart. Az „oszd meg és uralkodj” NER-es olvasata szakmai ellentétek generálásával, ellensúly-szervezetek (baráti intézetek, zsebkamarák) helyzetbe hozásával szítja a tüzet jó egy évtizede. Ezen közben megfélemlítéssel, a források önkényes diszponálásával tartja markában az intellektuális elitet. A Népszava cikke.
Jelentős belpolitikai fejlemények közepette indult meg az ukrajnai háború. Szinte már a múlt ködébe vész, hogy a háború előtt nem sokkal Iványi Gábor egyesületét lerohanta a NAV, vagy hogy tiltakozást jelentettek be a megvakított Gabriella és több ezer sorstársa ügyében az Igazságügyi minisztérium elé. A szervezők ezt a demonstrációt azóta a háború miatt lemondták, azonban a talán legtöbbeket megmozgató tiltakozás, a pedagógusok kiállása, továbbra is tart.
Az öregségi nyugdíj folyósítását a közszférában szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas dolgozó közalkalmazottként dolgozik. Ezt a korlátozást a jogalkotó kiterjesztette a nyugdíjasként egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosokra, nővérekre is. Persze az ő munkájuk nélkül az egészségügyi ellátórendszer összeomlana, ezért fából vaskarikaként létrehozták részükre a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszerét. A szabályozás azonban hiányos, mert nem terjed ki a nyugdíjprémiumra és a 13. havi nyugdíjra, amit az érintettek jogosan kifogásolnak.
Bizalom, önállóság, belátás - mindenképp szükség van ezekre az értékekre, hogy egy munkaadó bevezesse a négynapos munkahetet.
A járványügyi intézkedések megszűnéséről szóló, már megjelent kormányrendeletből kiderül, hogy tulajdonképpen már hétfőn felvehetné a munkát azok többsége, akiket az oltás elutasítása miatt értek szankciók. Április 1-jétől azonban majdnem mindenkinél megszűnik az oltatlanság miatti fizetés nélküli, illetve illetmény nélküli szabadság.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu