Számos vállalat ösztönzéssel igyekszik oltásra bírni a munkavállalókat, hogy így érjék el az üzembiztonságot és kerüljék el egy esetleges, jövőbeli lokális járványhullám kialakulását. A nagyobb vállalatok már jó ideje igyekeznek segíteni az olatkozást, de már a közepes és a kisebb cégek is szerveznek ilyen programokat. Van, ahol plusz szabadságot adnak az oltottaknak, míg máshol különböző negatív diszkrimináció éri azokat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. Ők néhol nem vásárolhatnak az üzemi étkezdében, nem étkezhetnek együtt az oltottakkal, illetve rendszeres koronavírus-tesztet kell végezniük. Ennek a költségét jobbára állja a munkáltató, de olyan hely is akad, ahol nem. Ráadásul – ha kimondatlanul is, de – elkezdődött az a trend, hogy az oltatlanokat egyre több cég nem veszi fel akkor sem, ha egyébként a szaktudásuk megfelel a kritériumoknak.
Nem csupán a kevésbé fejlett vagy fejlődő országokban, hátrányos helyzetű régiókban, de világszerte problémát jelent, hogy fiatal lányok és nők sok esetben nem tudják megengedni maguknak a menstruáció idején használható higiéniai termékek megvásárlását. Ez a rendkívül összetett probléma az egészségügytől a gazdaságig számos negatív következménnyel jár, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A jelenséget a szakirodalom menstruációs szegénységnek nevezi. A Mérce cikke.
Az állományból sokan tanfolyamokra járnak, hogy mielőbb leszerelhessenek - ez derült ki a Népszava érintettekkel folytatott beszélgetéseiből.
A koronavírus-járvány még inkább indokolta, hogy sok év halogatás után elinduljon az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, amelynek hátterében adatokra alapozott döntéshozatal áll. Mindez ma már nem működhet fejlett informatikai bázis nélkül. A Medicalonline cikke.
Legalábbis az Európai Bizottság így tervezi átalakítani a saját működését. A következő években az épületeik felét bezárják, nagy a nyomás, hogy zöldebbek és munkaerőbarátabbak legyenek. Ugyanakkor – ha a franciákon múlik – havonta egyszer még mindig vonatra kell pakolni a teljes Európai Parlamentet. A 24.hu cikke.
A BÁBestek színészek és a rendőrség közreműködésével népszerűsíti a rendőrség munkáját és a bábműfajt.
Az alapjövedelem tesztelésében részt vevő 122 fő 1200 eurót kap három éven keresztül. Menetközben nem kell igazolniuk a szociális helyzetüket, és azt sem, hogy dolgoztak-e. Lényegében semmi mást nem kell csinálniuk, minthogy hét kérdőívet kitöltenek online ezalatt a három év alatt. A HVG cikke.
A nyugdíjakat minden év januárjában meg kell emelni a költségvetésben szereplő inflációs mértékkel. Ez idén három százalék volt, de időközben – a büdzsé módosításával – ezt felfelé, 3,6 százalékra változtatták.
Miután a szakszervezetek hónapok óta sürgették a közszolgáltató cégeket és az államot, hétfőn végül megkezdődött a bértárgyalás a Magyar Posta Zrt.-nél, bár sok köszönet nem volt benne: csak az éves egyszeri juttatásra kaptak konkrét ajánlatot a szakszervezetek, de az alapbér emelésére nem. A Mérce cikke.
A szakszervezet felmérése szerint a megkérdezett egészségügyi dolgozók mindössze 14 százaléka mondja azt, hogy biztosan maradna a pályán. Soós Adrianna úgy látja, a legtöbben a bérek és a vezetők magatartása miatt hagynák el a szakmát.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu