A demokrácia szempontjából fontos lépés lenne, ha az önkormányzatok végre visszakapnák minden jogkörüket – mondta a Népszavában Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke Orbán Viktor péntek reggeli kijelentésére reagálva.

A kormányfő arról beszélt, hogy a polgármesterek követelik, állítsák vissza az önkormányzatok normális működését, mondván: ha már a hétköznapi életben nincsenek korlátozások, akkor miért érvényesek még azok a képviselő-testületekre? A miniszterelnök péntek délutánra ígérte, hogy döntenek, mikortól változhatnak a jelenleg érvényben lévő, speciális szabályok. Ezek közül a legfontosabb, hogy veszélyhelyzetben a polgármesterek egymaguk gyakorolják a képviselő-testület feladat- és hatásköreinek egy részét. Cikkünk megjelenéséig nem volt nyoma döntésnek. Érdekes egybeesés: a kormányfő épp azután jelentette be az eredeti önkormányzati működési rend helyreállítását, hogy a Fidesz kirohant Karácsony Gergely főpolgármester és a ferencvárosi kerületvezető, Baranyi Krisztina ellen.

A kormánypárt szerint ugyanis a polgármesterek a veszélyhelyzet adta jogkörükkel visszaélve adtak négy utcának új nevet a kínai Fudan Egyetem tervezett helyén. A Fidesz mostani aggályoskodása azért különös, mert a veszélyhelyzet hónapjaiban kormánypárti polgármesterek sora hozott erősen vitatható egyszemélyi döntéseket. Különösen aktívnak bizonyult Nagykanizsa fideszes polgármestere, Balogh László, akinek igencsak jól jött a veszélyhelyzet, mivel a 2019-es önkormányzati választásokon ellenzéki többségű testület alakult a városban.

A kanizsai polgármester a veszélyhelyzet tavaly márciusi kihirdetése után az önkormányzati kiadások csökkentésére hivatkozva szinte azonnal visszahívott öt ellenzéki tanácsnokot, kinevezett egy új alpolgármestert, akit addig az ellenzék alkalmatlanságra hivatkozva nem szavazott meg, csökkentette a képviselői tiszteletdíjakat, és átvette az önkormányzati cégek feletti tulajdonosi jogok gyakorlását. Balogh később heves vitákat szítva leváltotta a városi médiacég 2019-ben kinevezett, a helyi tévéből és újságból a városházi propagandát kigyomláló, így valódi médiumokat létrehozó vezetőjét.

Szekszárdon a szintén ellenzéki többségű közgyűléssel küzdő, kormánypárti Ács Rezső a veszélyhelyzet bevezetése után egyedül módosította a szervezeti és működési szabályzatot, visszaállította a polgármesteri kabinetet, továbbá külön harcot folytatott a helyi médiával. Magához vonta az önkormányzati lap kiadási jogait, amiket a veszélyhelyzet feloldása után az ellenzéki többség visszavett tőle, ám az idén év elején kinevezett főszerkesztőt Ács alig két hónap után leváltotta, s a posztjára saját emberét állította. Komlón a fideszes városvezetőnek, Polics Józsefnek szintén ellenzéki többségű testület jutott 2019-ben, így nagy könnyebbséget jelentette neki a veszélyhelyzet, amelynek első napján egymaga döntött a város költségvetéséről, és megfelezte a képviselők fizetését is.

Gyál fideszes polgármestere, Pápai Mihály viszont bőkezűnek bizonyult a veszélyhelyzetben: tavaly novemberben 4,1 milliós jutalomról döntött saját maga számára. Budafok-Tétény fideszes polgármestere, Karsay Ferenc az időzítés miatt is felhívta magára a figyelmet. Tavaly nyáron az általa eredetileg június 18-ra meghirdetett testületi ülést azután hozta előre egy nappal, hogy kiderült, éppen 17-én éjféltől oldja fel a veszélyhelyzetet a kormány. Kihasználta az utolsó alkalmat, hogy minden napirendi pontról egyszemélyben dönthetett, így például több ingatlant eladásáról is.

Orbán az oltásról és Trianonról

Magyarország át fog állni a tömegesről a készenléti oltásra. Csak néhány oltóhelyet tartanak majd fenn, aki oltást akar, az ott kapja meg – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak pénteken adott nyilatkozatában arra hivatkozva, hogy már a teljes magyar népesség 54 százaléka megkapta az első oltást, és meredeken csökken, már csak 64 ezer a fertőzöttek száma. (Pénteki közlés szerint 26 újabb áldozata volt a vírusnak, kórházban 702-en vannak, közülük 78-an szorulnak lélegeztetőgépes ellátásra.) Az oltási kártyáról szólva közölte: június 15-éig az irat digitális változatára is felviszik a második oltás időpontját és a vakcina típusát, így a magyar igazolvány szinkronban lesz az európaival.

A nemzeti összetartozás napjával kapcsolatban kijelentette: az Országgyűlés tizenegy éve úgy döntött, hogy az "országvesztés napjából", Trianonból a nemzeti összetartozás napját próbálja kialakítani. A magyar nemzet megmaradt, azok, akiket elszakítottak tőlünk fizikai valójukban, lélekben mindig is velünk maradtak – mondta Orbán Viktor.

Forrás: Népszava