Bemutatjuk, hogy az egyes családtámogatási ellátások milyen kapcsolatban állnak a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel - írja az ado.hu.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül – írja a HVG.
A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala nyílt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, ugyanis szerintük a dolgozók juttatásainak 11%-os tervezett emelése nem jelenti az érintettek egzisztenciális, anyagi gondjaik megoldását, valamint elvándorlást sem akadályozza meg. A BÉT azt is kiemelte, hogy jövőre a minimálbér 19,5%-al emelkedik, ennek fényében pedig végképp nem elegendő a 11%.
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról, a minimálbéremelésről és a kormány rezsiharcáról is beszámolt. Az interjú alatt érdekes ellentmondás bontakozott ki – az oltás és a minimálbér kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak csak minimálisan szabad beavatkoznia a gazdaságba, így a bérek és az oltás is elsősorban a munkaadóknak és munkavállalóknak a magánügye, míg az interjú második felében a rezsiárak szabályozása kapcsán már a gazdaságba való beavatkozást, a „nemzeti kormány” multicégekkel való küzdelmét éltette.
A szakszervezetek szerint a munkáltatók többsége nem vevő a kötelező oltás elrendelésére, több okból sem. Nem akarják rákényszeríteni a dolgozókat az oltásra, ha ezt ők nem akarják. Úgy tűnik, akik eddig nem oltatták be magukat, a kötelezés ellenére is kitartanának álláspontjuk mellett. Csakhogy munkaerőhiány van, a munkáltatók pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozókat veszítsenek. A számos tisztázatlan jogi kérdés is visszatartja őket attól, hogy oltásra kötelezzenek.
A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint, amivel az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg. Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe, nem véletlen, hogy a nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték Magyarországon. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült 10 év alatt az utolsó helyre letornáznunk magunkat. Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti házimunka megoszlásnál is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz. A QUBIT cikke.
A kormányfő nem csupán belengette júniusban a 200 000 forintos bruttó minimálbért, de a munkaadók és munkavállalók közti megszokott érdekegyeztetést mintegy felülírva meg is „szavaztatta” a fideszes szavazókat éberen tartó soron következő nemzeti konzultáció keretében. A Mérce írása.
A menetjegyellenőri intézkedések, eljárások szakszerűsége, valamint az ellenőröket érő esetleges tettlegesség, inzultus is visszakövethető lehet annak a testkamera rendszernek a segítségével, amelyet november 2-án, hétfőn kezdett tesztelni a Tüke Busz Zrt. A bama.hu cikke.
A Fővárosi Önkormányzat az érdekképviseletekkel való konzultációt követően nem rendeli el általánosságban a kötelező oltást, ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat COVID járvány által leginkább veszélyeztetett bentlakásos szociális intézményeinél (idősotthonok, BMSZKI) a munkavállalók körében szükséges lesz a védőoltás - írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.
A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú a HVG oldalán.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu