Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a Munka törvénykönyve alapján történik - egyebek mellett erről is beszélt nemrég Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Debrecen Televízióban, nyilatkozatát a debreciner.hu szemlézte.

A parlament kulturális bizottságának elnöke szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni. A képviselő megemlítette az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, jövőre várható 10 százalékos tanári béremelést, ami szerinte csak arra jó, hogy azt mutassa, a pedagógusokra a figyelem továbbra is “odairányul” a kormány részéről.

A Népszava többször is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), valóban gondolkodnak-e azon, hogy a szakképzéshez hasonlóan a tankerületi iskolák pedagógusainak is megszüntetik a közalkalmazotti státuszát, de választ nem kaptunk. Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő, a kulturális bizottság alelnöke Kásler Miklós Emmi-miniszter november 16-ai meghallgatásán szintén rákérdezett erre, de a tárcavezetőtől sem megerősítést, sem cáfolatot nem kapott.

– Kásler miniszter úr egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérdésemet, ahogy azt máskor is teszi, amikor valamilyen kényelmetlen kérdést kap

– mondta lapunknak Kunhalmi Ágnes. A képviselő szerint ugyanakkor valóban azt tervezhetik a kormányban, hogy kivezetik a pedagógusokat a közalkalmazotti jogviszonyból, úgy véli, ez az oka annak, hogy most még nem biztosítanak nagyobb keretet a tanárbérek érdemi rendezésére.

Hasonlóképp látja a helyzetet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke is. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól. Az érdekvédő figyelmeztetett: a Munka törvénykönyve kevesebb védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, például könnyebben el lehet bocsátani valakit, ha nem közalkalmazott. Emlékeztetett arra is, a szakképzésben nem teljesültek az ígéretek, egyéni béralkukra egyáltalán nem került sor, sok dolgozó bére pedig alig, vagy egyáltalán nem emelkedett.

Forrás: Népszava