A szakszervezet szerint nem kötelezhetik az oltás felvételére azokat, akik nem közalkalmazottak, az Emmi szerint igen.

Nem engednek követeléseikből a tanári érdekképviseletek, ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, akár egy “érzékeny időpontban” is sztrájkot hirdethetnek. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselőivel beszélgettünk - írja a Népszava.

Az alkalmazottaknak november 30-ig fel kell venniük az oltást - írja a HVG.

Egy fillért sem terveztek be bérfejlesztésre a közlekedési vállalat jövő évi üzleti tervében, de így is szükség lenne 10 milliárd forint hitelre a működőképesség fenntartására – írja a Népszava.

Jövő hét csütörtökön fogja utalni az Államkincstár a nyugdíjasoknak a járandóságukat, amely azonban nem a normál havi lesz csak, hanem annál jóval több. A postás pedig pár nap múlva csenget - írja a 24.hu.

Annak ellenére sem, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ők ígéretet kaptak arra, hogy jövő szerdáig a kormány átgondolja a szakszervezetek kérését a kötelező oltás visszavonásáról.

A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala nyílt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek,  ugyanis szerintük a dolgozók juttatásainak 11%-os tervezett emelése nem jelenti az érintettek egzisztenciális, anyagi gondjaik megoldását, valamint elvándorlást sem akadályozza meg. A BÉT azt is kiemelte, hogy jövőre a minimálbér 19,5%-al emelkedik, ennek fényében pedig végképp nem elegendő a 11%.

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról, a minimálbéremelésről és a kormány rezsiharcáról is beszámolt. Az interjú alatt érdekes ellentmondás bontakozott ki – az oltás és a minimálbér kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak csak minimálisan szabad  beavatkoznia a gazdaságba, így a bérek és az oltás is elsősorban a munkaadóknak és munkavállalóknak a magánügye,  míg az interjú második felében a rezsiárak szabályozása kapcsán már a gazdaságba való beavatkozást, a „nemzeti kormány” multicégekkel való küzdelmét éltette.

A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint, amivel az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg. Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe, nem véletlen, hogy a nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték Magyarországon. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült 10 év alatt az utolsó helyre letornáznunk magunkat. Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti házimunka megoszlásnál is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz. A QUBIT cikke.

A kormányfő nem csupán belengette júniusban a 200 000 forintos bruttó minimálbért, de a munkaadók és munkavállalók közti megszokott érdekegyeztetést mintegy felülírva meg is „szavaztatta” a fideszes szavazókat éberen tartó soron következő nemzeti konzultáció keretében. A Mérce írása.