Hosszas leállás után újra dübörög az üzleti nyelvoktatás piaca. A pandémiát átvészelt cégek számára prioritás, hogy a munkavállalók felkészültek legyenek a nemzetközi ügyfelekkel való kommunikációra A magyar piacon mára olyan szolgáltatókat is találunk, amelyek üzleti környezetre specializáltan, esetleg kifejezetten vezetőknek kínálnak különböző nyelvi képzéseket. A Profitline cikke.

Néhány napja beszámoltunk arról, hogy a szemétszállításban dolgozó gépkocsivezetők és rakodók béremelést szeretnének elérni az „AVAR AJKA” Nonprofit Kft. -nél. A LIMÉSZ – Avar Ajka Szakszervezeti Csoportjába tartozó dolgozók október 18-án juttatták el petíciójukat a polgármesterhez. A témával kapcsolatban megkerestük város első emberét, és kíváncsiak voltunk a szolgáltató cég ügyvezetőjének álláspontjára is.

Minden ötödik dolgozó magyar gondolkodik azon, hogy más munkába kezdjen, vagy már keresi is az új lehetőséget - derül ki a SkillX Technologies Zrt. megrendelésére a Pulzus Kutató által készített új, reprezentatív felmérésből.

Pénteken késő délután tartott állománygyűlést az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetősége az intézmény dolgozói számára: az eseményen közölték, hogy november végén csoportos létszámleépítéssel elbocsátják a munkavállalók többségét – számol be a Tudásközpont történetének legújabb fordulatáról a 24.hu.

Egy irodában elhelyezett festmény nem pusztán dekoráció – akár a munkavállaló szépérzékére is hathat. Sőt, nem kizárt, hogy idővel egy-egy dolgozó műgyűjtővé válik (persze az ilyesmi mérsékelten életszerű). Az viszont erősen kérdéses, hogy Magyarországon léteznek-e olyan bevett gyakorlatok, szokások, amelyek a különböző vállalkozások, cégek dolgozóit közelebb segítik a képzőművészet világához. Illetve, ha van is ilyesmi, hogyan vehetnek részt benne a galériák és a művészek? A Népszava írása.

Egy felmérés szerint csökkenő arányban érzik magukat megbecsültnek a fiatalabb generációk a munkaerőpiacon.

A nyilvánosság még javában a szabad választásokkal, a demokratikus pártrendszer születésével volt elfoglalva, amikor szemfüles magánosítók (például az igazgatótanács tagjai) már vitték is a gyárat a munkások feje fölül. És a politika tercelt nekik, ugyanis az alkotmányba – az MDF és az SZDSZ bábáskodásával – nem került be az a mondat, ami lehetőséget adott volna a tömeges és tisztességes dolgozói tulajdonszerzésre. Pedig ennek izmos előképe volt: 1956-ban a munkástanácsok lettek lényegében a gyárak gazdái, és az ő vállukra állt rá a forradalom.

A G7 hírportál számolt be a CEU és az ELTE kutatóinak legutóbbi tanulmányáról, amely azt vizsgálta, hogy vajon van-e hatással az önkormányzathoz kérdéssel fordulók nevének hangzása, és a válaszadási hajlandóság között.

Nem csak az erőteljes béremelés, hanem az érdemi karrierlehetőségek, emellett a mindenkori kormány hosszú távú víziója is hiányzik számos értelmiségi munkaterületen. A kedvezőtlen demográfiai trend mellett ezért fordulhat elő, hogy orvosok, tanárok és kutatók ezrei hiányoznak Magyarországról. Éppen a fehérgallérosok azok ugyanis, akik megfelelő perspektíva híján rövidebb-hosszabb időre gyorsan távoznak az országból vagy a szakmájukból.

Sokan azt gondolnák, hogy akik átlagosan teljesítenek, ők rosszabb munkatársak, pedig ez nincs így. Átlagosan és stabilan teljesítő munkatársak nélkül a vállalat sikere lehet a tét, sőt, remek munkatársakat veszíthetünk el úgy, ha csak a legjobbakra fókuszálunk.