A kelet-európai egészségügyi rendszerekben kulcsfontosságú, hogy az érdekképviseleti szervek mennyire tudják az alacsony bérekre és a nem megfelelő munkakörülményekre adott egyéni válaszokat (mint amilyen a kivándorlás) kollektív tiltakozássá alakítani. A kivándorlás egyéni szinten fenntartható, ugyanakkor hosszú távon ahhoz vezet, hogy a kelet-európai egészségügyi rendszerek kivéreznek. A kollektív tiltakozásra jó példa a rezidensek 2011-es felmondási kampánya, ami nem csak Magyarországon, hanem az egész régióban, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is sikeres volt – mondta Szabó Imre, a University College Dublin kutatója a G7 Podcastban.
Az elmúlt 5-6 évben megötszöröződött a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A koronavírus átmenetileg megakasztotta a növekedést, de már elindult a munkaerőpiaci visszarendeződés. A munkaerő iránti kereslet összességében még nem érte el a járványhelyzet előtti szintet, és szektoronként is eltérő képet mutat a piac, de már vannak olyan területek, ahol újra munkaerőhiány van.
A munkavállalók közel egyharmadának nincs elég ideje arra, hogy az érdemi munkára és az ügyfélélményre koncentráljon, mivel az adminisztráció és a belső megbeszélések lekötik őket – derül ki a Ricoh felméréséből.
A járvány miatt elhalasztott beavatkozások egy éve csúsznak. A Híradónknak nyilatkozó beteg műtétjét tavaly január óta három alkalommal törölték és a torlódás miatt az sem biztos, hogy idén sorra kerül. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint az sem segít, hogy az ellátásban dolgozó szakemberek többsége már az elmúlt hónapokban is erőn felül teljesített. Egy szakember szerint a sorokat azzal lehetne leapasztani, ha a kormány biztosítaná a megfelelő mennyiségű műtétre elegendő forrást. Az ATV Híradójának riportja.
Az egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó orvosok jelentős részének kevesebb lett az éves szabadsága, mint amennyi a közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása alatt illette meg őket. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a helyzet orvoslása érdekében levelet írt Kásler Miklós emberi erőforrás miniszternek. A napi.hu írása.
Sok fiatal nem tudja, mi az a szakszervezet, sokan alig ismerik a munkavállalói érdekképviselet jelentőségét, működését – hangzott el az Unod a banánt?! online fórumon a napokban – írja a veol.hu.
A hátrányos helyzetű diákok számára jelenti a legnagyobb veszély az elmúlt másfél év digitális oktatása, ők ugyanis nagyon lemaradhattak társaiktól a tanulásban – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Szabó Zsuzsa. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint hétfőtől már viszonylag biztonságos körülmények között kezdődhet a jelenléti oktatás a felső tagozaton és a középiskolákban.
Két civil szervezet a „szociális csúcs” elé időzítette a hajléktalanokról szóló jelentését – írja a Népszava.
Már 120 ezren írták alá azt a petíciót, amiben a diákok az ellen tiltakoznak, hogy jövő héten, május 10-én elinduljon a jelenléti oktatás a gimnáziumokban. Ezzel kapcsolatban a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta az ATV Start című műsorában, hogy be kell tartani a járványügyi szabályokat, de vissza lehet térni a tantermekbe.
A közoktatási rendszer minden baját felszínre hozta az elmúlt egy év, amelyből tanulnunk kellene, és megkeresni a gyógyírt a problémákra. Az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási segélykeretet hozott létre, ebből mintegy 6 ezer milliárd forint jöhet Magyarországra. Az összeget a kormány 9 területen akarja elkölteni, ennek egyike a köznevelés, amelynek tervét nyilvánosságra is hozták anélkül, hogy partnereivel, akikkel stratégiai megállapodást is kötöttek, egyeztettek volna. Olyan terv született tehát, mintha a magyar közoktatást nem is sújtotta volna a Covid–19, mintha a kormány gőzmozdonyba akar magasfeszültséget vezetni, ami piszkosul fog rázni, de a vonat nem fog előrehaladni. A Mérce cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu