Nincs annál rosszabb, mint augusztus elején reggel hatkor buszra ülni, kinyitni az Instagramot, és azt látni, hogy a barátok és ismerősök között ki van éppen a Balatonon, ki Horvátországban és ki a Tátrában. Mindezt pedig az teszi igazán elviselhetetlenné, amikor az ember pontosan tudja, hogy ha szabadsága lenne is, azt nem tudja nyáron kivenni. Vagy azért, mert a darabszámnak akkor is meg kell lennie, vagy mert az irodában amúgy is két másik embert helyettesít. A Mérce írása.
A Klebelsberg Központ nem rendelkezik arra vonatkozó adattal, hogy hány betöltetlen iskolapszichológus álláshely van, se olyannal, hogy a kötelező 22 órán felül hány órában folytatnak az iskolapszichológusok neveléssel-oktatással lekötött foglalkozást, de arról sincs információja, hogy tankerületenként hány pszichológus dolgozik iskolapszichológusi végzettség nélkül iskolapszichológusi munkakörben, derült ki Ungár Péter szerkesztőségünknek eljuttatott közérdekű adatigényléséből – írja a Mérce.
Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt – írja Radó Péter, a CEU Demokrácia Intézet oktatáskutatója.
Ez megint egy olyan tanévkezdet lesz, hogy nem tudjuk, épp milyen lesz az aktuális járványhelyzet. Az állam egyelőre tantermi oktatásra készül, arra való hivatkozással, hogy a pedagógusok 80 százaléka be van oltva, és a diákok jelentős része is oltott már. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint viszont, ha ismét digitálisan kellene oktatni, az államnak jelentős tartozást kellene törlesztenie, hiszen a digitális tananyagok nincsenek megfelelő mennyiségben feltöltve, az új tankönyvekhez pedig nem készültek el a digitális tananyagok. A diákok augusztus végi oltását is késői időpontnak tartja, mert tanévkezdésre nem tud kialakulni védettségük. Úgy gondolja, mindezek ellenére, a rutinos intézményvezetők készülnek arra, hogy olyan órarendet és tantárgyfelosztást készítsenek, amibe belefér az online oktatás is, ha ismét vészhelyzet lenne – írja a HírKlikk.
A KSH adatai szerint 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18 százalékról 16 százalékra csökkent, a gyermeket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28 százalékról 30 százalékra, míg a 60 év felettiek aránya 22 százalékról 26 százalékra nőtt. Az adatokban az időközben külföldre távozó 350 ezer, jellemzően 50 év alatti nincs is benne. Az elöregedés és a népességfogyás nem csupán országos probléma: sok települést sújt nemcsak a nemzetközi, hanem a belső elvándorlás is – olvasható a Világgazdaságban.
Házhoz vittük a miniszternek a tanárokat kereső álláshirdetések százait, hadd lássa a saját szemével, hogy milyen súlyos probléma a pedagógushiány – írta Facebook-oldalán Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa. A párt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjének, Kásler Miklósnak és beosztottjainak a figyelmét kívánta felhívni akciójával a tanév közeledtével erre az égető gondra – írja a Népszava.
A járvány nyomán életbe lépett korlátozások miatt sok országban a képernyők előtt, online tanultak, kapcsolódtak ki a diákok. Brit kutatók szerint meg is lett az eredménye, nem épp pozitív értelemben – írja a HVG.
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra azok közül, akik korábban elvesztették munkájukat, így ma 4,7 millió foglalkoztatott van országban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kedden Miskolcon, az Együtt a munkavállalásért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében című rendezvényen.
Három hetük maradt az eddig be nem oltott egészségügyi dolgozóknak, hogy a jogszabályi követelményeknek eleget tegyenek. A többszöri kérés ellenére azonban sokan döntöttek úgy, hogy inkább a munkájukat adják fel, mint az elveiket, és nem kérik a koronavírus elleni vakcinát.
Nincs elég orvos a jelenlegi ellátórendszer működtetéséhez – egyebek mellett ez is kiderült a Magyar Orvosi Kamara (MOK) friss kutatásból, amelyben 279 szakorvost kérdeztek meg az új szolgálati törvényről. Ám azt az orvosi kamara alelnöke, Álmos Péter sem tudta megmondani: mennyire volna szükség ahhoz, hogy ne dőljenek be időnként az ügyletek, sürgősségi osztályok. Ehhez nekik sincsenek adataik. Csak abban biztos, hogy a jelenlegi ellátórendszer zavartalan működtetéséhez nincsenek elegen. Öt állami ellátásban dolgozó orvos közül négy elégedett a jelenlegi fizetésével, az ügyeletek dolga azonban még mindig feszültségeket okoz – írja a Népszava.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu