Az alapvető jogok biztosa nem független, a kormánynak kellemetlen témákkal nem foglalkozik érdemben, húzza az időt, kerüli a nyilvánosságot. Ezek a fő kifogások. A Klubrádió írása.

A jogvédelem macerás feladat, de ha valaki elvállalja, hogy ő lesz egy országban a legfőbb hivatalos jogvédő, akkor a munkába bele kell állnia. Vállalnia kell a konfliktusokat akár a kormánnyal is. Ugyanis ez a dolga – foglalja össze röviden az ombudsman feladatát Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Az nem elég, hogy van egy hivatal, annak van egy vezetője, az csak arra jó, hogy a kormány a külföld felé mutathassa, hű de nagyon jogállam van itt.

Nos, nincs. Az ombudsmanok szervezete, hivatalos nevén a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége rendszeresen vizsgálja tagszervezetinek működését. Már az előző magyar ombudsmannál, Székely Lászlónál is rezgett a léc 2019-ben, a kinevezésének körülményei is gyanúsak voltak a külföldi szakértők számára, de ez a Fideszt vajmi kevéssé izgatta. Nemigen volt arra példa, hogy az ombudsman szembe mert volna menni a politikai akarattal, sőt szemmel láthatóan kerülte a politikai témákat. Idén júniusban azonban visszatért a világszövetség akkreditációs bizottsága és megállapította, hogy az azóta Kozma Ákos irányította szervezetnél nincs pozitív változás, pedig kapott időt a korrekcióra. Kétséges az ombudsman hivatalának függetlensége, mégpedig annyira, hogy a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatban foglaltakat súlyosan sérti. Épp ezért az albizottság a magyar ombudsman visszaminősítését javasolja „A”-ról „B”-re. Ha ez megtörténik, akkor Kozma Ákos nem vehet részt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában, az ombudsmanokat összefogó világszövetségben nem lesz szavazati joga, nem viselhet semmilyen tisztséget és csak megfigyelőként vehet részt a találkozókon, értekezleteken.

Mik a Párizsi Alapelvek?

Ez az ENSZ-dokumentum azt foglalja össze, hogy miként kell védeni az emberi jogokat egy-egy országban. Először is lennie kell egy erre szolgáló szervezetnek, amelynek a mindenkori kormánytól függetlennek kell lennie. Az ombudsman függetlenségét törvényben kell garantálni. Ugyancsak garantált jogosítványokkal kell rendelkeznie. Ezek biztosítják a megfelelő potenciált a jogvédelem működéséhez, és persze az akarat sem hiányozhat.

Régi ügyek, kényes ügyek

Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke említett néhány pregnáns példát arra, hogy szerintük mivel kellett volna foglalkoznia kiemelten az ombudsmannak. Ezeket hivatalból is észre kellett volna vennie, de kapott is értesítést, tájékoztatást, sőt még megoldási javaslatot is a legfőbb jogvédő. Az egyik a gyöngyöspatai iskolaügy, amelyben mintegy hatvan roma embernek ítélt meg pénzbeli kártérítést jogerősen a bíróság, mert csak szegregált oktatásban részesülhettek. A kormány, sőt személyesen Orbán Viktor azonnal romaellenes kampányba kezdett, miszerint pénzről szó sem lehet, az iskolafenntartók biztosítsanak pótlólagos képzést, indítsanak tanfolyamokat. A két dolog nem ugyanaz, a bíróság nyilván nem véletlenül döntött kártérítésről. Itt lett volna dolga az ombudsmannak. Egyébként az ügy miatt az Európai Unió Bizottsága kötelezettségszegési eljárást indított. A másik a tranzitzónák ügye. Itt is nyilvánvalóan jogsértés történt, mert a menekülőket egyszerűen „visszarugdossák” a magyar hatóságok Szerbiába, mindenféle tisztességes eljárás nélkül. Ebben is van nemzetközi bírósági ítélet. Aztán beszélhetnénk még az úgynevezett civiltörvényről, vagy az LMBTQ-emberekkel szembeni bánásmódról is. Ezen a helyen meg kell jegyezni, hogy az Orbán-kormány az ombudsman hivatalába olvasztotta be az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is, ami szintén aggályos.

Hallgatag ombudsman

A jogvédők legfőbb szövetségese – így az ombudsmané is – a nyilvánosság, ő azonban láthatóan fél a nyilvánosságtól, legfeljebb egy-egy közleményt bocsát ki, de hogy újságírókkal szóba álljon, kérdéseket fogadjon és azokra válaszoljon, na ez nem jellemző – vetette fel Szente László műsorvezető. Kádár András erre a saját benyomására hivatkozva azt mondta: a kérdések zavaróak lehetnek. Ha Kozma Ákos ombudsman indít is valamilyen ügyben vizsgálatot, arról, illetve annak eredményéről csak jóval később ad tájékoztatást, ha ad. A hosszú hallgatás pedig mindenképpen csökkenti a jogvédelem hatásfokát. Az, hogy a világszövetség most fontolóra vette a leminősítést, talán ébresztő lehet Kozma Ákos számára is. Azt mindenképpen jelzi, hogy külföldi kollégái már látják: Magyarországon komoly problémák vannak, és a ködösítést, a mismásolást nem óhajtják tolerálni tovább.

Az ombudsman svéd eredetű szó (talán azért hangzik ilyen furcsán), az intézményt még XII. Károly hozta létre 1713-ban, de a svéd alkotmányba csak 1809-ben került be. Azóta több európai ország is átvette a példát. Magyarra talán úgy fordítható, hogy országgyűlési biztos. Az ombudsman tehát saját hivatallal rendelkező, a parlament által választott köztisztviselő, aki felelősséggel csak az Országgyűlésnek tartozik. Az igazságszolgáltatással kapcsolatos panaszokkal nem foglalkozhat, de ezen kívül bármelyik állami szervvel szemben érkező kifogásokat vizsgálhat. Igaz, csupán ajánlásokat tehet, tehát kötelező érvényű intézkedéseket nem hozhat, jogi szankciókat nem alkalmazhat. Magyarországon 1993 óta működhetnek országgyűlési biztosok. Korábban négy ombudsman is volt: az állampolgári jogok, a kisebbségi jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, és a jövő nemzedékek ombudsmanja. Az Orbán-kormány 2010 után átalakította a rendszert, gyakorlatilag összevonta a tisztségeket, megváltoztatta a megválasztási, illetve kinevezési gyakorlatot.

Forrás: Klubrádió