Magyarországon a pedagógus-ellátottságra egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás – derül ki egy friss kutatásból. Az biztos, hogy már ma is aggasztó mértékben hiányoznak szaktanárok a rendszerből, és a helyzet csak romlik. A HVG cikke.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás megerősítette, hogy egyes intézményvezetőket erre utasított a területi népegészségügyi hatóság – írja a Népszava.

178 ezer 193 forint - ennyit keres egy tanár az ország egyik legjobb középiskolájában. Az Eötvös József Gimnázium tanára, Varga Sára egy Facebook-bejegyzésben számolt be a tanárok bérezésről. Szerinte ebből a pénzből nem lehet tisztességesen megélni, az pedig fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzon fel. A PDSZ - részben a tanári fizetések miatt - sztrájkot kezdeményez. Az EMMI híradónk megkeresésére azt írta: 2023-tól átfogó, nagyobb mértékű bérrendezésre kerülhet sor a pedagógusoknál.

Eltűnt 24 ezer dolgozó a kereskedelemből, írta meg a Világgazdaság. Mivel a munkaerőhiány és a forgalom is nő, takarékos megoldások kellenek, ilyen például az önkiszolgáló pénztár. Az egészségügyben is több tízezer dolgozóra lenne szükség, ez már a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökének véleménye, aki szerint csak a jelentős béremelés oldaná meg a helyzetet. Az ATV Híradójának riportja.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a tanárhiány már azelőtt is súlyos volt Magyarországon, hogy az oltatlan pedagógusok kiestek volna a rendszerből. Úgy látja, a legfontosabb a megfelelő bérezés lenne, csak így lehet új dolgozókat hozni a rendszerbe.

Van olyan iskola, ahol a szakszervezet szerint csak törvénytelen módon tudják megoldani a kötelező oltás miatt kieső pedagógusok okozta problémát – olvasható a Népszavában.

A rendes szabadsággal és a túlórával „trükközés” megmentheti többezer rendvédelmis pluszpénzét, de abban is bíznak, hogy akár már februárban visszaszorul a járvány, s így az oltási kényszer okafogyottá válik. A Népszava.

A PDSZ felmérést végzett arról, hogy az iskolákban hogyan oldják meg a kötelező oltás miatt kieső pedagógusok pótlását – derül ki a Népszava cikkéből. Összesen 638 intézményből kaptak visszajelzéseket. A legtöbb helyen egy (19,2 százalék), kettő (19,6 százalék) vagy három fő (18,6 százalék) esik ki, de a szakszervezet szerint jelentős a négy fő kiesését megoldani kényszerülő iskolák aránya is (11,7 százalék). Az intézmények mintegy felénél (46,4 százalék) emelik a tanárok óraszámait, vagyis szétosztják a kieső pedagógusok óráit a maradók között. Az iskolák mintegy harmadánál (32,8 százalék) eseti helyettesítést írnának elő, ami a szakszervezet szerint ebben az esetben jogellenes, ráadásul nem is fizetik ki. Csupán az intézmények 18,2 százalékából jött olyan visszajelzés, hogy fizetett helyettesítést próbálnak előírni – írja a Népszava. Vannak olyan iskolák is, ahova tanár szakos egyetemistákat próbálnak toborozni.

A háború óta nem haltak meg annyian Magyarországon egy év alatt, mint tavaly. Kapitány Balázs demográfus számításai szerint 153 ezren hunyhattak el 2021-ben. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a járvány miatt számos orvosi vizsgálat maradt el, ami tovább növelhette a halálozást. Az ATV Híradójának riportja.

Se szeri se száma azoknak a módszereknek, amelyekkel a kormányzatok világszerte a koronavírus elleni védőoltás felvételére akarják motiválni vagy éppen kényszeríteni a munkavállalókat. A magyar kormány általános oltási kötelezettséget csak néhány állami szektorban rendelt el, a magánszektor esetében pedig a munkáltatónak adta meg a jogot, hogy eldöntse, kötelezi-e a dolgozókat az oltásra. Az állami szférára érvényes oltási kötelezettség azonban számos olyan területen vezethet az oltást felvenni nem kívánó dolgozók kiesése miatt további létszámcsökkenéshez, amelyek már így is súlyos munkaerőhiánytól küzdenek. A Mérce cikke.